Dugong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Dugong

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Rend:	Tengeri tehenek (Sirenia)
Család:	Dugongfélék (Dugongidae) Gray, 1821
Alcsalád:	Dugonginae Simpson, 1932
Nem:	Dugong Lacépède, 1799
Faj:	D. dugon

Tudományos név

Dugong dugon
(Müller, 1776)

Elterjedési területe

A dugong (Dugong dugon) az emlősök (Mammalia) osztályának a tengeri tehenek (Sirenia) rendjéhez, ezen belül a dugongfélék (Dugongidae) családjához tartozó faj.

[szerkesztés] Elterjedése

A dugong hazája Kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália és Új-Guinea trópusi partvidéke. Állománya erősen lecsökkent.

[szerkesztés] Megjelenése

Az állat hossza 1-4 méter, testtömege 230-900 kilogramm. A kifejlett dugong teste 25 liter olajat tartalmaz. A test bálnaszerű, áramvonalas és a pofa környékét leszámítva túlnyomórészt szőrtelen. Vastag, szívós bőrének színe a szürkéskéktől a barnáig terjedhet. Feje nagy, a pofája hosszúkás és hasított, rálóg az alsó ajkakra. A hímnek két nagy „agyara” (metszőfoga) van, amelyek elöl áttörnek a felső ajkakon. A dugongnak nincs fülkagylója. Az elülső végtagok kerekdedek, evezőszerűek és nincsenek rajtuk körmök, mint a manátuszoknak. A növények gyökerének kiásására használja őket az állat, és a nőstények ezekkel támogatják a borjaikat születésükkor. A farok vízszintes irányban lapított, a vége egyenes vonalú vagy enyhén homorú. Az állat farkának le-fölcsapkodásával hajtja magát előre a vízben. Az újszülött dugong már ekkor 150 kilogrammot nyom.

[szerkesztés] Életmódja

A dugong magányos, olykor kisebb csordákba áll. Tápláléka főként tengeri fűből áll. 55 évig élhet.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettség elérését a hímnél nem ismerik, de a nőstény 8-10 évesen éri el. A nőstény 5-6 évenként hoz világra egy utódot. A vemhesség egy évig tart.