Afrotheria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Afrotheria
Evolúciós időszak: Paleocén - jelen
A kép jól szemlélteti az Afrotheria öregrendbe tartozó rendek sokszínűségét
A kép jól szemlélteti az Afrotheria öregrendbe
tartozó rendek sokszínűségét
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rendek

Lásd alább

Az Afrotheria (szó szerint „afrikai állatok”) az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.

Eredete, kifejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az egyik olyan öregrend, amelynek képviselői a mezozoikumban, az egységes Pangea szétszakadása után Afrikában (illetve Madagaszkáron) maradtak, és ott fejlődtek tovább. (A másik ilyen csoport az Euarchontoglires, de a két öregrend fejlődése már mintegy 105 millió éve, a szuperkontinens feldarabolódása előtt szétvált egymástól.)

Rendszertani felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öregrendbe hat élő és három kihalt rendet sorolnak:

Fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A molekuláris törzsfán a hat élő rendet két nagy csoportra bontják, az Afroinsectiphilia és a Paenungulata csoportokra. Ezek fejlődése mintegy 80 millió éve vált külön.

Az Afroinsectiphilia csoport tagjai az Afrosoricida rend, az elefántcickány-alakúak és a csövesfogúak rendje, amelyek egymástól 71–76 millió évvel ezelőtt váltak külön. A Paenungulata csoportba az előpatások, ormányosok és tengeritehenek rendjét vonják össze; ezek egymástól mintegy 60–61 millió éve különültek el.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Afrosoricida rendbe a korábban a rovarevők közé sorolt aranyvakondokat és a tanrekféléket sorolják, míg a rovarevők többi csoportját a Laurasiatheria öregrendbe helyezik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006.