Ormányosok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ormányosok
Evolúciós időszak: Késő paleocén - jelen
Afrikai elefánt (Loxodonta africana)
Afrikai elefánt (Loxodonta africana)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Ormányosok (Proboscidea)
Családok
14 család, 3 ma élő faj.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ormányosok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányosok témájú kategóriát.

Az ormányosok (Proboscidea) az emlősök osztályának egyik rendje. Jelenleg három faj tartozik az egykor nagyon alakgazdag rendbe. A mai fajok a legnagyobb termetű, zömök törzsű, oszloplábú emlősök. A lábaikon öt ujjat viselnek, melyeknek végén kis pata található. Bőrük nagyon vastag, csaknem teljesen csupasz. Fülkagylójuk hatalmasra fejlődött. A felső metszőfogaik hatalmas agyarákká fejlődtek. Legjellegzetesebb képződményük az ormány, ahonnan a rend nevét kapta. Ez az izmos, mozgékony fogószerv az orr külső részéből és a felső ajakból alakult ki, és nagyon fontos szerepe van az állat életében (táplálék megragadása, ivás, védekezés, társas élet stb.). Csoportosan élő állatok. A párzás után hosszú vemhességi idő következik, majd egyetlen fejlett utódot hoznak a világra, melyet az anyaállat mellállású emlőiből szoptat.

Evolúciójuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mai ismereteink szerint nem a patásokkal állnak közelebbi rokonságban, mint azt korábban feltételezték, hanem az emlősök egy korán elvált ágába tartoznak, az Afrotheria öregrendbe. Ez a csoport mintegy 105 millió évvel ezelőtt (földtörténeti középidő, kréta) vált el az emlősök további közös fejlődési vonalától, valószínűleg a mai Afrika területén – innen a csoport neve. Az ormányosak evolúciója csak később, mintegy 60 millió évvel ezelőtt kezdődött (földtörténeti újidő, középső eocén). Legközelebbi ma élő rokonaik a tengeritehenek (Sirenia), melyekkel monofiletikus egységet, kládot alkotnak.

Az ormányosok a középső eocéni megjelenésétől kezdve rohamosan fejlődtek, számos különleges alakjuk alakult. A pliocénban és a pleisztocénban érték el legnagyobb alakgazdagságukat, ekkor élték virágkorukat. A legtöbb fosszilis maradvány is ebből a korból való. Katasztrofális kihalási hullámuk a pleisztocén végén következett be. Ennek oka egyrészt a jelentős éghajlatbeli változás, másrészt az emberi pusztítás volt.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ormányosokat három alrendre szokták tagolni, melyből már kettő kihalt:

A Moeritheroidea alrendbe tartoztak a legősibb és legkezdetlegesebb ormányosak. Alacsony termetűek voltak, megnyúlt ormány nélkül, hengeres, hosszúkás törzzsel és rövid, ötujjú végtagokkal. Vélhetőleg vízi és szárazföldi életet is folytató (amfibiotikus) szervezetek lehettek, leleteik csak Észak-Afrikából kerültek elő, így valószínűleg csak ott élhettek. Sok szervezettani bélyegük emlékeztet a tengeritehenekre, mely őslénytani bizonyítéka az ormányosok és a tengeritehenek evolúciós rokonságának. Az alrend az alsó oligocénban valószínűleg kihalt. Egyetlen nemük a Moeritherium.

A kapafogú őselefántok (Deinotherioidea) alrendbe közepes vagy nagy termetű ormányosok tartoztak. Közös sajátosságuk, hogy az alsó állkapocs symphysiséből (az alsó állkapocs két felének összenövő része) alakult ki kissé hátrafelé hajló, erőteljes agyaruk. Alkatuk alapvetően az elefántalakúakra emlékeztetett, rövid törzsük és hosszú, oszlopszerű lábaik voltak. Erdő- vagy szavannalakó ormányosok lehettek, ahol hatalmas agyarukkal fákat döntöttek ki, vagy pedig a földből ásták ki őket. A csoport alapvetően eurázsiai elterjedésű lehetett, de Afrikában is éltek. Evolúciójuk jellemzője a fokozatos méretnövekedés, mígnem a felső pliocénben az európai formák elérték a 4 m-es magasságot (Dinotherium gigantissium), ezzel a valaha élt legnagyobb ormányosok voltak.

Az elefántalakúak (Elephantoidea) alrendjébe tartoznak a ma is élő fajok. Őket is jellemezi az erőteljes agyar, mely általában a felső metszőfogakból alakult ki. Az alrendet általában 5 családra osztják fel:

Az elefántfélék ma élő három faja a következő:

Forrás és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]