Nyúlalakúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyúlalakúak
Evolúciós időszak: Késő paleocén – jelen
Házinyúl (Oryctolagus cuniculus domestica)
Házinyúl (Oryctolagus cuniculus domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Brandt, 1855
Szinonimák
  • Duplicidentata Illiger, 1811
  • Leporida Averianov, 1999
  • Neolagomorpha Averianov, 1999
  • Ochotonida Averianov, 1999
  • Palarodentia Haeckel, 1895
A ma is élő családok
Elterjedés
Lagomorpha range.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nyúlalakúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyúlalakúak témájú kategóriát.

A nyúlalakúak (Lagomorpha) az emlősök (Mammalia) osztályának (modern rendszertanokban az Euarchontoglires öregrend Glires rajának) egy, a rágcsálókkal közeli rokonságban álló rendje, amelybe 2 élő család és mintegy 91 ma élő faj tartozik. (A hagyományos rendszertan egészen a múlt század közepéig a rágcsálók rendjének dupla metszőfogúak alrendjébe sorolta őket.)

Az üregi és a házinyulat jellegzetes zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk. De éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlalakúak felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli. A valódi rágcsálóknál csak egy pár metszőfog nő ki, amelyek az alsó állkapocs megfelelő fogaihoz illeszkednek. A külső formát a funkció határozza meg, és nem jelent szorosabb rokonságot, mint ahogy azt a nyúlalakúak kövületi maradványai is bizonyítják. A nyúlalakúakat és rágcsálókat tehát egymással párhuzamosan futó fejlődési ágnak kell tekintenünk (konvergens evolúció), és a természetes rendszertani besorolásnál el kell választanunk egymástól. A két rend számtalan további felépítés- és viselkedésbeli sajátosságban is egyértelműen elkülönül. Így például a nyúlalakúak mellső lábukat ütésre, mintegy fegyverként használják vetélytársaikkal, illetve ellenségeikkel szemben. A táplálékot viszont nem ezzel fogják meg. Mivel testfelépítésük elsősorban a menekülést szolgálja, lábuknak ilyen, többirányú felhasználása már nem volna lehetséges. Viszont a mezei nyúl futáskor olyan sebességet képes elérni, hogy még egy agár is alig tudja utolérni.

A nyúlalakúak tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi. Világra jöttükkor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák egy különleges, úgynevezett lágy ürüléket fogyasztanak el, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb csak a territórium megjelölésére szolgál.

A szaglás a nyulak életében fontos szerepet játszik. A család vagy a kolónia tagjai erről ismerik fel egymást, a hierarchia rendszer is erre épül, de a házinyúl is gondozója szagát jegyzi meg.

Valamennyi házinyúl az üregi és nem a mezei nyúl leszármazottja. Bámulatos, hogy a néhány évszázados tenyésztés alatt az ember milyen forma- és színgazdagságot ért el: vannak hosszú, selymes bundájú angóranyulak; német óriástarkák, amelyek messze meghaladják még a nagy mezei nyúl súlyát is; de létezik hófehér törpenyúl és még sok egyéb fajta is. Újabban mezei nyulakat is kezdtek háziasítani, de ez összehasonlíthatatlanul nehezebb. Sokáig azt hitték, hogy fogságban egyáltalán nem is nevelhető.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe az alábbi családok, alcsaládok és nemek tartoznak (a rendben manapság csak két élő család van; a két élő család fejlődése ezelőtt mintegy 40 millió évvel, a földtörténet késő eocén időszakában vált külön):

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]