Pocoknyúlfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pocoknyúlfélék
Evolúciós időszak: Oligocén – jelen
Amerikai pocoknyúl (Ochotona princeps)
Amerikai pocoknyúl (Ochotona princeps)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Család: Pocoknyúlfélék (Ochotonidae)
Thomas, 1897
Szinonimák
  • Lagomina Gray, 1825
  • Lagomyidae Lilljeborg, 1866
  • Prolaginae Gureev, 1960
Nem
  • Ochotona
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pocoknyúlfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pocoknyúlfélék témájú kategóriát.

Északi pocoknyúl (Ochotona hyperborea)
Amerikai pocoknyúl (Ochotona princeps)

A pocoknyúlfélék (Ochotonidae) az emlősök (Mammalia) osztályához és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjéhez tartozó család.

1 nem és 30 faj tartozik a családba. A korábban idesorolt Prolagus nem fajait manapság új családba, a Prolagidae családba helyezték át.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az észak-amerikai fajok a Sziklás-hegységben élnek északon Alaszkáig és Yukonig. Az ázsiai fajok Ázsia sztyeppéin és hegységeiben fordulnak elő, nyugaton a Volgáig. Ezt a családot csak a 18. században fedezték fel.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhosszuk fajtól függően 12-25 centiméter között változik, csak így a testtömegük is, amely 100-400 gramm lehet. Ezeket a kicsi, tengerimalachoz hasonlító állatokat rövid bunda, széles, kerek fül és a farok hiánya jellemzik. Prémjüknek színe a szürkéstől a vörösbarnáig terjed.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pocoknyulak egyedül, párban, családban vagy kolóniában élnek. Ha veszély közeledik magas füttyöt hallatt. A pocoknyulak úgy készülnek fel a télre, hogy nagy mennyiségű növényt gyűjtenek, a napon megszárítják, majd „szénakazal” formájában az odú közelében tárolják. Táplálékuk sokféle növényből áll. Fajtól függően 4-6 évig élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettség elérése fajtól függően különbözik 1-12 hónap között. A párzási időszak tavasztól nyárig tart. A vemhesség 20-30 napig tart, ennek végén fajtól függően 1-13 utód születik. A kölykök 6-7 grammosan jönnek a világra, öt nap elteltével megduplázzák súlyukat. 8-9 nap múlva nyílik ki a szemük. A kicsinyeket anyjuk három hétig szoptatja, 3-4 nappal később pedig már elhagyják a fészket.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család többek között az alábbi nemet, alnemeket és fajokat foglalja magában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]