Sünfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sünfélék
Evolúciós időszak: Eocén - jelenkor
Európai sün (Erinaceus europaeus)
Európai sün (Erinaceus europaeus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Sünalakúak (Erinaceomorpha)
Család: Sünfélék (Erinaceidae)
G. Fischer, 1814
Nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sünfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sünfélék témájú kategóriát.

Fehérhasú sün (Atelerix albiventris)
Európai sün (Erinaceus europaeus)

A sünfélék (Erinaceidae) a legújabb filogenetikus rendszertanok szerint a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjének egyetlen családja. A régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla) rendjébe tartozott. 10 nem és 23 ma élő faj tartozik a családba.

A Kárpát-medencében egyetlen sünféle él, a keleti sün. Európa nyugati felén ugyanakkor kizárólag a hozzá megtévesztésig hasonló európai sün fordul elő.

A sün név használata és eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés. Egyéb népies nevei a sül, a tüskésdisznó és a sünkutya.

A szó ősi örökség a finnugor korból (manysi (vogul) soule, mari (cseremisz) šüle, šulo, mordvin (erza) šejeľ, finn siili, észt siil[1]). A régi magyar nyelvben a sül vagy a tövises-borz[2], tüskés borz[3] alakot használták, a sün forma a 19. században terjedt el.[4] A mai tudományos szóhasználatban viszont a sül szó már a rágcsálók közé tartozó sülfélék (Hystrichidae) családjának fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.

Kiszely István szerint a szó kínai eredetű, mandzsu nyelven a szó szintén 'sün' alakban található.[5]

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

Tüskés sünök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládba 5 nem és 16 faj tartozik:

Szőrös sünök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szőrös sünök (Galericinae) vagy (Hylomyinae) alcsaládba 5 nem és 8 faj tartozik

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sünök elsősorban rovarevők de megeszik a csigákat, a madárfiókákat és a tojásokat is.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sün egy rendőrségi alakzat neve is, ez 2009-ben internetes mém születéséhez vezetett. Lásd: Sün!

Továbbá az északi mitológia rejtelmes sünjei azok, kik éjjelente a ház környékén károkat okoznak (hasonlóan a koboldokhoz), midőn az emberek valami okból megsértették őket. Felborogatják az edényeket, leölik az állatokat, s vad kiáltásokkal zargatják az embereket álmukból. Régen ezért falvakon és tanyákon szokás volt őrt állítani, ha sünöket észleltek, ám a borzalmatos kis kártevők az őrök lábához sündörögtek, s lábukba szúrták borzalmas töviseiket...

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A magyar szókészlet finnugor elemei III. N–Zs, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
  2. "tövises-borz" szócikk. Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Első kötet. Szerk. Szarvasi G.-Simonyi Zs. Budapest, 1890. 295.o. http://mek.oszk.hu/07000/07026/
  3. Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Budapest, 1976. 227. o.
  4. Sün szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. 2001. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  5. http://www.kiszely.hu/istvan_dr/008.html

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]