Sünfélék
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Eocén - jelenkor | ||||||||||||||||||
 Európai sün (Erinaceus europaeus) |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sünfélék témájú médiaállományokat. |
A sünfélék (Erinaceidae) a legújabb filogenetikus rendszertanok szerint a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjének egyetlen családja. A régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla) rendjébe tartozott. 10 nem és 23 ma élő faj tartozik a családba.
A Kárpát-medencében egyetlen sünféle él, a keleti sün. Európa nyugati felén ugyanakkor kizárólag a hozzá megtévesztésig hasonló európai sün fordul elő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A sün név használata és eredete
A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés. Egyéb népies nevei a sül, a tüskésdisznó és a sünkutya. A szó ősi örökség a finnugor korból (manysi (vogul) soule, mari (cseremisz) šüle, šulo, mordvin (erza) šejeľ, finn siili, észt siil[1]). A régi magyar nyelvben csak a sül alakot használták, a sün forma a 19. században terjedt el.[2] A mai tudományos szóhasználatban viszont a sül szó már a rágcsálók közé tartozó sülfélék (Hystrichidae) családjának fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.
[szerkesztés] Rendszerezés
A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.
[szerkesztés] Tüskés sünök
A tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládba 5 nem és 16 faj tartozik:
- Atelerix – 4 faj
- fehérhasú sün (Atelerix albiventris)
- mediterrán sün (Atelerix algirus)
- fokföldi sün (Atelerix frontalis)
- szomáli sün (Atelerix sclateri)
- Erinaceus – 4 faj
- kínai sün (Erinaceus amurensis)
- keleti sün (Erinaceus roumanicus)
- európai sün (Erinaceus europaeus)
- Erinaceus concolor
- Hemiechinus – 2 faj
- füles sün (Hemiechinus auritus)
- indiai füles sün (Hemiechinus collaris)
- Paraechinus – 4 faj
- sivatagi sün (Paraechinus aethiopicus)
- Brandt-sün (Paraechinus hypomelas)
- indiai sün (Paraechinus micropus)
- csupaszhasú sün (Paraechinus nudiventris)
[szerkesztés] Szőrös sünök
A szőrös sünök (Galericinae) vagy (Hylomyinae) alcsaládba 5 nem és 8 faj tartozik
- Echinosorex – 1 faj
- nagy szőrössün (Echinosorex gymnura)
- Hylomys – 3 faj
- törpe szőrössün vagy kis patkánysün (Hylomys suillus)
- szumátrai szőrössün (Hylomys parvus)
- laoszi szőrössün (Hylomys megalotis)
- Neotetracus – 1 faj
- kínai szőrössün (Neotetracus sinensis)
- Neohylomys – 1 faj
- hajnani szőrössün (Neohylomys hainanensis)
- Podogymnura – 2 faj
- aranyszőrű szőrössün (Podogymnura aureospinula)
- fülöp-szigeteki szőrössün (Podogymnura truei)
[szerkesztés] Érdekességek
A sün egy rendőrségi alakzat neve is, ez 2009-ben internetes mém születéséhez vezetett. Lásd: Sün!
Továbbá az északi mitológia rejtelmes sünjei azok, kik éjjelente a ház környékén károkat okoznak (hasonlóan a koboldokhoz), midőn az emberek valami okból megsértették őket. Felborogatják az edényeket, leölik az állatokat, s vad kiáltásokkal zargatják az embereket álmukból. Régen ezért falvakon és tanyákon szokás volt őrt állítani, ha sünöket észleltek, ám a borzalmatos kis kártevők az őrök lábához sündörögtek, s lábukba szúrták borzalmas töviseiket...
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ↑ A magyar szókészlet finnugor elemei III. N–Zs, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
