Szürke mongúz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szürke mongúz
Indiai példány
Indiai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Mongúzfélék (Herpestidae)
Nem: Herpestes
Faj: H. edwardsii
Tudományos név
Herpestes edwardsii
(É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1818)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke mongúz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke mongúz témájú médiaállományokat és Szürke mongúz témájú kategóriát.

A szürke mongúz vagy indiai szürkemongúz (Herpestes edwardsii) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mongúzfélék (Herpestidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Ázsiában: India, Pakisztán, Srí Lanka, az Arab-félsziget északkeleti részén, Irán déli részén, Afganisztánban, valamint Nepál, Bhután és Banglades területén honos.[1][2] Egy 2007-es tanulmányban Törökország területén is találtak példányokat.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Herpestes edwardsii edwardsii
  • Herpestes edwardsii furrugineus
  • Herpestes edwardsii lanka
  • Herpestes edwardsii montanus
  • Herpestes edwardsii nyula

Megjelenése[szerkesztés]

A szürke mongúz testhossza 43 centiméter, farokhossza 39 centiméter és testtömege 1,5 kilogramm is lehet. Bundájának színezete szürkésbarna.

Életmódja[szerkesztés]

Az állat magányos és nappal aktív. Mindenevő, de étrendje főleg egerekből, patkányokból, gyíkokból, kígyókból és bogarakból áll. Emellett eszik madarakat, azok tojásait, szöcskéket, skorpiót, százlábúakat, békákat, rákokat, pisztrángot, halakat és növények részeit: gyümölcsöket, bogyókat és gyökereket.[4]

E mongúzfaj képes a kobrával is elbánni. Tömött szőrzete védi az állatot a kobra marásával szemben. Először kifárasztja, majd egy nyakszirt-harapással öli meg a kobrát, s ezután a fejénél kezdve fogyasztja el.[4][5]

Az indiai szürke mongúz 10 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 8-9 hétig tart, melynek végén 2-4 kölyköt ellik a nőstény. Születésükkor a kölyköknek már van bundájuk, de még néhány napig vakok.

Érdekességek[szerkesztés]

Riki-Tiki-Tévi (a mongúz) akcióban
  • A szürke mongúzt szívesen tartják házi kedvencként is, mivel nem engedi a lakás közelébe a patkányokat és más hívatlan vendégeket.[6]
  • A többi mongúzféléhez hasonlóan a kígyó marása kevésbé árt a szürke mongúznak, mint más hasonló méretű emlősállatnak.

E mongúzfaj főleg a mérgeskígyókkal folytatott küzdelmeiről híres, de példát ad arra is, hogy mire vezet a természetes életközösségek megzavarása. Az 1870-es években Jamaica szigetén a patkányok annyira elszaporodtak, hogy 1872-ben 9 mongúzt telepítettek be kiirtásukra. Egy évtized alatt csaknem az összes patkányt kipusztították. Később azonban annyira elszaporodtak, hogy mélyreható módon megváltoztatták Jamaica állatvilágát. Megritkultak a galambok, és a fürj és egy viharfecske-faj pedig csaknem teljesen kipusztult. Sok ártalmatlan kígyó- és gyíkfaj, valamint a tengeri teknősök és a szárazföldi tarisznyarákok egyre ritkábbak lettek. Ugyanakkor elszaporodtak a kártékony rovarok, mivel ezek természetes ellenségeit a mongúzok összefogdosták. Húsz év múlva a mongúzok valóságos csapássá váltak. Irtóhadjáratot kezdtek ellenük, s ennek eredményeképp Jamaica szigetének életközösségében új egyensúly állt be. Ennek az életközösségnek az összetétele azonban már nagyon eltorzult.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.iucnredlist.org/details/41611/0
  2. Menon, Vivek (2014). Indian Mammals: A Field Guide. Gurgaon: Hatchet Book Publishing India. ISBN 978-93-5009-761-8
  3. Veron, G., Patou, M.-L., Pothet, G., Simberloff, D. and Jennings, A.P. (2007). Systematic status and biogeography of the Javan and Small Indian Mongooses (Herpestidae, Carnivora). Zoologica Scripta 36: 1–10.
  4. a b http://animaldiversity.org/accounts/Herpestes_edwardsi/
  5. https://archive.org/stream/naturalhistoryof00ster#page/222/mode/2up
  6. http://indianexpress.com/article/lifestyle/life-style/mongooses-are-fierce-hunters-as-well-as-great-pets/
  7. Élet és Tudomány, 1964. máj. 29.

Források[szerkesztés]