Házikecske
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Capra aegagrus hircus Linné, 1758 |
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||||||
| Capra hircus |
A házikecske (Capra aegagrus hircus) háziállat, a tülkösszarvúak családján belül a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó kérődző párosujjú patás. A vadkecske (Capra aegagrus) háziasított alfaja. Az ókori görögök szent állatnak tartották, mivel tőle „tanulták el” a szőlő metszését. Magyarországon a szegényebb néprétegek tartották, ezért a kisember tehene néven is illetik.
A házikecskét általában csak a kecske névvel jelölik. A kecske azonban tágabb értelemben több fajt is jelöl, így a vadkecskét és a bezoárkecskét (Capra aegagrus aegagrus), a kőszáli kecskét (több faj összefoglaló neve) és a havasi kecskét (Oreamnos americanus). Szócikkünkben „kecske” alatt a házikecskét értjük. Kecskét Amerikába először a spanyolok vittek a 16. században
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kecske elnevezései
A kecske neve nem és életkor szerint:
- Bak – kifejlett hím kecske
- Anya – kifejlett nőstény kecske
- Gida – hím kecske ivarérésig
- Gödölye – nőstény kecske ivarérésig
További tenyésztési kifejezések:
- Ürü – herélt kecske
- Korcs – fejlődésben visszamaradt egyed
- Basztard – ismeretlen származású, fajtajelleg nélküli egyed
- Hibrid – céltudatos keresztezésből származó egyed
[szerkesztés] A kecske háziasítása
A kecskét – mint a többi Európában hagyományosan tartott háziállatot – a termékeny félhold területén, vagy attól nem messze háziasították már a történelem előtti időkben. Legvalószínűbb őse a bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus).
[szerkesztés] Kecskefajták
A kecskéket több szempontból csoportosíthatjuk. Gazdasági megfontolások szerint vannak tej-, szőr-, valamint vegyes hasznosítású (tej és hústermelő) fajták.
- Magyar kecskefajták
- Svájci kecskefajták
- Német kecskefajták
- Spanyol kecskefajták
- Francia kecskefajták
- Angliai kecskefajták
- Orosz kecskefajták
- Ázsiai kecskefajták
- Afrikai kecskefajták
[szerkesztés] A kecske szaporodásbiológiája
[szerkesztés] Ivarzás
A kecske féléves korában már alkalmas a szaporodásra. Az üzekedésük, ami rendszerint szeptember-november hónapokra esik és néha májusban is jelentkezik, gyakori mekegésükön és farkcsóválásukon észlelhető. Ha akaratát nem engedik teljesülni, úgy könnyen beteg lesz. A bak az év minden idejében nemzőképes és a legjobb korban – amely 2–8 év között van – egy bak 100 nőstényre elegendő.
[szerkesztés] Ellés
Az anyakecske a párzás utáni 21–22. héten 1 vagy 2, ritkábban 3 és csak kivételesen 4, vagy 5 kicsit ellik. Születésük után néhány perccel felállnak a kis gidák és keresik az anyjuk tőgyét. A következő napokon már szaladgálnak és 4–5 nap múlva az anyjukat mindenüvé követik. Gyorsan nőnek, a második hónapban ütköznek ki szarvaik, egy év alatt pedig elérik teljes nagyságukat.
[szerkesztés] Kisállatok nevelése
[szerkesztés] Mezőgazdasági hasznosítása
Egyetlen gazdasági állatfaj sem termel olyan sokféle terméket viszonylag kis és szerény befektetéssel, mint a kecske. Olyan területeket (meredek kopárok, ugarok, beszántás előtti területek) is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll (8-10x). Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre illetve bőre ipari nyersanyag. Trágyája sem elhanyagolható.
A kecskét célszerű legeltetni. Így biztosítható a gazdaságos és egészséges tartás. A közhiedelemmel ellentétben a kecske válogatós, az egyféle takarmányt hamar megunja, egy-egy helyen keveset legel, hamar odébbáll. Nagy területet bejár, mozgásigénye is nagy. Számos fajtának a nyájtartó képessége kicsi, ezért érdemes juhokkal együtt tartani. Más szempontból, a juhnyájakban is gyakran láthatunk kecskéket. A jerkék rejtetten ivarzanak, amit hamarabb észrevesz egy-egy kecskebak, mint a kos.
[szerkesztés] Takarmányozása
Állítólagos megfigyelések szerint a kecske nálunk 576 fajta növényből 499-félét eszik meg. A legelésnél tűnik ki legjobban fáradhatatlansága és szeszélyessége. Mindig új élvezet után futva, mindenütt csak keveset tép, megpróbál és belekóstol ebbe is, abba is, de a legjobbnál sem időzik sokáig. Különösen a falevelekre vágyik és éppen ezért jelentékeny kárt tesz a védett erdőrészekben. Közismert erdőpusztító. Nagyfokú elszaporodása miatt Dél-Európában az elpusztított erdő azért nem jön ismét rendbe, mert éppen a fiatal fák rügyező hegyeit harapdálja le. Csodálatosképpen baj nélkül eszi azokat a növényeket is, amelyek más állatokra nézve veszedelmesek, úgymint: a kutyatej, godirc, boroszlán, körfény, az erős-szekfű, a szattyú, citromfű, zsálya, bürök, mérges ádáz, és más ilyennemű növény; örül a dohánynak, szivarvégnek és más hasonló dolgoknak. A kutyatej élvezetétől rendesen hasmenést kap; a tiszafa és a gyűszűvirág számára is méreg. A legszívesebben veszi a hüvelyes növények fiatal gyenge leveleit, a káposzta és répaféléket és a legtöbb falevelet. A legtöbb hasznát látja a száraz, napos, termékeny magaslatokon található növényeknek. Rétek, melyek szeméttel vagy valamelyes rossz szagú anyaggal vannak bemocskolva, nem használhatók kecskelegelőnek, ugyanis még ott is undorodnak, ahol valamikor régen trágyázva volt. Szabadon legelő kecskék csak vizet kapnak inni, istállóban tartottak pedig rozskorpából és sósvízből álló keveréket.
[szerkesztés] Kecsketej
A kecsketejet a tehéntej-cukorra allergiás betegek is fogyaszthatják, mivel kevesebb a laktóztartalma, mint a tehéntejnek. Kevésbé okoz nyáktermelést a gyomor és a bélrendszerben és a gyomorfekélyes betegeknél. A tej a gyomorba érkezve a pepszin hatására megalvad. A tehéntej - összetételéből és jellegéből adódóan - nagy pelyhekben alvad, míg a kecsketej kisebb pelyhekben. Az alvadék a kecsketej esetében lágy, míg a tehéntej esetében keményebb (nehezebben emészthető). A tehéntej alvadék-pehely mérete 15-200g, átlagosan 70 g, míg a kecsketej alvadékpehely 10-70 g között változik, átlagosan 36 g. Ezek a kisebb pelyhek könnyebben emészthetők. Ha az esszenciálisan szükséges aminosavak könnyen felvehető formában állnak rendelkezésre egy gyenge szervezetben, mindenképpen hatékony javulásra számíthatunk.[1]
A kecsketej a tehéntejnél enyhén édesebb, tejszínesebb ízű.
A kecsketej sikeresen helyettesíti a tehéntejet olyanok étrendjében, akik allergiásak a tehéntejre.[2] Azonban a tehéntejhez hasonlóan a kecsketej is tartalmaz laktózt (cukrot), és a laktózérzékenységben szenvedőknél bélrendszeri problémákat okozhat.[2] Ez is tartalmaz kazeint, az emlősök tejére jellemző egyik proteinfajtát.
[szerkesztés] Kecskesajt
Nem sokkal azután, hogy a kecskét háziasították, már készítettek a pásztorok a tejéből sajtot, tartósítás végett. Ma Magyarországon sokféle kecskesajt készül, és tehéntejjel keverve úgynevezett csemegesajtok is.
Fajtái:
- Lágy kecskesajtok
- Félkemény kecskesajtok
- Kemény kecskesajtok
- Reszelni való kecskesajtok
Házilagos, kisüzemi körülmények között a lágy és félkemény sajtok készítésével célszerű foglalkozni.
[szerkesztés] Kecskehús
A kecske húsa igen ízletes. Van, aki tejes korában kedveli töltve és egyben megsütve, és van, aki az érettebb, idősebb húsú állatot részesíti előnyben. Az viszont tény, hogy a kecske (szemben a birkával) egyáltalán nem faggyús. Tipp: Húsa 20-30%-ban a kolbászalapanyagban csodákat művel, egy felettébb ízletes, gasztronómiai élménnyel tesz gazdagabbá. Legjobban a nyolc hónapos gidák (pecsenyegida) értékesíthetőek.
[szerkesztés] Kecsketrágya
[szerkesztés] A kecske betegségei
[szerkesztés] Fertőző betegségek
- Brucellózis (Bang-kór)
- Dermatitis (fertőző hólyagos bőrgyulladás)
- Dizentéria
- Lépfene (Anthrax)
- Száj- és körömfájás
- Talprothadás (büdös sántaság)
- Tályog
- Tetanusz
[szerkesztés] Paraziták
[szerkesztés] Külső paraziták
[szerkesztés] Belső paraziták
[szerkesztés] Vemhességgel, elléssel összefüggő betegségek
[szerkesztés] Vetélés
A kecskéknél ritka a vetélés. Vagy parazitákra (májmétely, coccidiozis), vagy mechanikai okokra lehet visszavezetni. Esetleg mérgező növény, vagy fagyos takarmány is okozhatja. Egyes orvosságok is kiválthatják (féreghajtók, antibiotikumok).
[szerkesztés] Egyéb betegségek
[szerkesztés] Érdekességek
- A kecskék szellemi lénye éppen ellentétben áll a juhokéval. A kecske az emberek háztartásában bizonyos fokig önállóságát is megőrizte. A macska után valóban a legönállóbb háziállat. Ez azonban nem zárja ki, hogy idomításra alkalmas legyen. A kecskék valóban megtaníthatók könnyű munkákra, könnyű kocsik húzására, azonban egy nagy részük még emellett is megtartja saját akaratát. Ha úgy érzik, hogy túlerőltetik vagy gyötrik, vagy ha egyébként nincs kedvük munkára, semmiféle büntetéssel sem lehet őket a munka további folytatására bírni; sőt ellenkezőleg, az ütlegelések az állatokat még csökönyösebbekké teszik és ilyenkor megtagadnak minden engedelmességet.
- Némely helyen, így pl. Dél-Olaszországban, Egyiptomban a kecskéket duzzadó tőggyel, a tejkereskedőhöz hajtják és az ajtó előtt lefejik a kívánt mennyiséget. A vevőnek megvan ezáltal az előnye, hogy a még langyos tejet kapja, az eladó pedig nem mesterkedhetik a tejjel, nevezetesen nem vizezheti fel, amit különben ezek annyira szükségesnek tartanak.
- Az újabb kutatások szerint a parlagfű allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. Ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik.
[szerkesztés] Irodalom
- Brehm: Az állatok világa (kiadás éve: 1890.; magyar kiadás éve: 1930.?) a mű a MEK oldalain
- Köves Gábor Zoltán: Kecsketenyésztés (A kisember tehene); Athenaeum, Budapest; 1945.
- Dr. Vahid Yousefi: Kecsketenyésztés mindenkinek; Budapest, 1992.
- Dr. Böő István: A sertés-, a juh- és a kecsketartás gyakorlata; Magyar Mezőgazdasági Kiadó, Budapest; 1995.
- Marticsek József–Székelyhidi Tamás: Kecsketenyésztés a gyakorlatban
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ^
- ^ a b The World's Healthiest Foods. "Milk, goat."
- kecskelap lap.hu
- trágya lap lap.hu
