Inváziós faj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inváziós fajok homokpuszta gyepen: előtérben bálványfa, mögötte selyemkóró tömege, háttérben akácültetvény (helyszín: Soltszentimre)
Özönnövények betelepülése Magyarországra
Ismertebb özönnövények Magyarországon

A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez való alkalmazkodásának az eredménye. Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség. A legtöbb idegenhonos faj nem képes életben maradni, vagy nem válik inváziós fajjá, hanem az őshonos fajok közösségében stabil részese lesz a táplálkozási hálózatnak. Néhány esetben azonban mégis hirtelen és tömegesen képesek e fajok elterjedni, ezzel rövidebb-hosszabb időre felborítják a korábban kialakult ökológiai egyensúlyt. Hosszabb távon egy új egyensúlyi helyzet alakul ki, azonban addigra kiszoríthatnak őshonos fajokat (szűkítik életterüket vagy ragadozóik lesznek), és azok kihalhatnak.

A a fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több, szándékos betelepítés.[1] Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.

Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek. [2]

Történelmi példa a patkányok behurcolása Polinéziába. Európa növényvilágában évente átlag hat új faj tűnik fel.[3]

Özönnövények Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998. március 11-13. között Jósvafőn rendezték meg az Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem című szakmai találkozót. A rendezvényen összeállították a legveszélyesebb fajok listáját, amely 33 adventív és 3 őshonos (ám megfelelő feltételek között inváziós tulajdonságokat mutató) fajt tartalmaz.

Adventív fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkörmös
Selyemkóró termése
Harlekinkatica

Őshonos fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nád (Phragmites australis)
  • Siska nád(tippan) (Calamagrostis epigeios)
  • Vad v. földi szeder fajcsoport (Rubus fruticosus agg.)

Invazív állatfajok Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerinctelenek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fonalférgek

Rákok

Rovarok

Puhatestűek

Gerincesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halak

Hüllők

Madarak

Emlősök

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről 99. számú ajánlás (2003) az özönfajok elleni Európai Stratégiához (elfogadta az Állandó Bizottság 2003. december 4-én)
  • Európai stratégia az özönfajok ellen. ISBN 978-963-06-4020-6
  • Harka Á. & Sallai Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea, Szarvas. ISBN 963-86475-3-1

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]