Adventív élőlény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az adventív vagy jövevény élőlény ökológiai fogalom.

A kifejezés használata nem egységes. Egyes tudósok szándékosan behurcolt fajokat írnak le vele, mások azonban csak azokat, amelyek maguktól vagy véletlenül érkeztek. Megint mások az adventív szót olyan fajok leírására használják, amelyek más földrajzi területről érkezve nem önfenntartók (nem képesek ezen a területen önállóan fennmaradni, legalábbis az adott számban nem), a populációnak időnkénti utánpótlásra van szüksége; amikor önfenntartóvá válik az új földrajzi területén, akkor már meghonosodottnak(wd) mondják.[2]

A Lang István szerkesztésében 2002-ben megjelent Környezet- és természetvédelmi lexikon szerint tágabb értelemben az emberi kultúra révén megtelepedő, valamely másik földrajzi területről érkezett fajok, szűkebb értelemben az ember által nem szándékosan behurcolt (az ember akarattalan közvetítésével megjelent és elterjedt idegen származású, nem őshonos) élőlények (melyek jelentős része gyomnövény), a flóra vagy fauna változó elterjedésű elemei.[1] A 20-21. században a nemzetközi szóhasználatban főként Fred-Günter Schroeder(wd) német botanikus alapján a növények meghatározott csoportjára(wd) használt fogalom az idegen növényfajokon belül.[3] A 19. században a magyar szakirodalom az adventív szót még elsősorban a szárból eredő járulékos rügyekre, mellékgyökerekre használta, de a kifejezés már ismert volt a flórára alkalmazva (jövevény) is.[4][5][6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (adventív 18.o.; allochton 45. old.), Akadémiai Kiadó, Budapest 2002 ISBN 963 05 7847 6
  2. Ben Faber: Invasive? Naturalized? Adventive?, UCANR: Protecting California's natural resources (collaborative blog by Agriculture and Natural Resources, University of California farm advisors and specialists in subtropical horticulture in California), ucanr.edu - 2019. november 6. (angolul)
  3. Balogh Lajos: Az adventív-terminológia s.l. négynyelvű segédszótára, egyben javaslat egyes szakszavak magyar megfelelőinek használatára (65–93. o.), Botanikai Közlemények 90:1–2, mbt-biologia.hu - 2003
  4. A gabona gyökérzetéről. 3 ábrával. Dr. Ekkert József, Földmivelési Érdekeink 2. évfolyam 19. szám, 1875. május 10. (adt.arcanum.com)
  5. A fagyöngy. — Hajós Emiltől. — Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 3. (1882) 2. füzet (adt.arcanum.com)
  6. Pallas ([1]

További információk[szerkesztés]