Amuri kagyló
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Anodonta woodiana (Lea, 1834) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Sinanodonta woodiana |
Az amuri kagyló (Anodonta woodiana vagy Sinanodonta woodiana) a kagylók (Bivalvia) osztályába, a folyamikagylók (Unionoida) rendjébe és a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.
[szerkesztés] Előfordulása
Kelet-Ázsiából származó, Kínában édesvízi gyöngytermelésre is felhasznált kagyló. Magyarországon inváziós fajnak számít. A 60-as évek elején hurcolták be a növényevő halak betelepítésével, s azóta – bár rejtett életmódja miatt kevesen figyeltek föl rá – elszaporodott. A Körösökből terjedt szerte, már Szegednél is megtalálható a Tiszában. A Balatonba a Sió csatornán felfelé haladva jutott el. Ma már az egész országban megtalálható. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű.
A magyar halszállítmányokkal terjed tovább, Nyugat-Európa felé – éppúgy, ahogy hozzánk is érkezett. A kagylólárvák a halak bőrében élnek, így a halszállítmányok egyben kagylószállítmányok is.
Ez a legnagyobb puhatestű állat Magyarországon. A Tiszában már 30 cm hosszú, 2 kg-os példányát is találták.
Az amuri kagyló héja dísztárgyak készítésére alkalmas, húsát állati takarmányként hasznosíthatják.
