Feketeszájú géb
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 kifogott példány |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Neogobius melanostomus (Pallas, 1814) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 Élőhelye Európában és inváziós fajként azonosított előfordulása piros színnel jelölve |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Feketeszájú géb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszájú géb témájú médiaállományokat. |
A feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj. Nincs gazdasági jelentősége, bár eredeti élőhelyein a nagyobb példányokat étkezési célra felhasználják és a horgászok számára csalihalként hasznosítható.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A feketeszájú géb elterjedési területe a Fekete- és Azovi-tenger teljes parti szakasza, ahonnan a folyókba is felúszik. A Kaszpi-tenger nyugati felén a parti övben megtalálható. Betelepítették az Aral-tóba és Európa több folyójába bekerült, így megjelent a Dunában is. Magyarországon 2001-ben azonosították az első példányát, amelyet Gödnél fogtak.f [1]f [2]
2004-ben Észak-Amerikába is eljutott, a hajók ballasztvizeinek köszönhetően.
Hasonló fajok [szerkesztés]
A Neogobius nemzetség többi halfajától megkülönböztethető amiatt, hogy azok az elülső hátúszójuk végén nem viselnek fehérrel szegett fekete foltot. Hasonlít rá még a tarka géb , de annak a szája kisebb, és felső állkapcsán az elülső orrnyílások csőszerűen előrenyúlnak. Az amurgéb, a botos és a cifra kölönte hasúszói különállóak, nem alkotnak tapadókorongot.f [2]
Megjelenése [szerkesztés]
Tömzsi teste hosszúkás, hengeres és a farokrészen oldalról lapított. Kisméretű hal a testhossza 15-18 centiméter, de legfeljebb 25 centiméter. 4 centiméteresen már felnőttnek számít. 31-34 csigolyája van. Feje testéhez képest nagy és a szeme között nincs pikkely. Ezzel szemben a tarkója, a háta, a mellúszók tövi része, a kopoltyúfedők felső egynegyede, a torka és a hasa is pikkelyezett. 45-58 vagy többnyire 47-54 pikkelye van egy hosszanti sorban, melyek nagyságukat tekintve a rokon fajokéhoz képest nagyobbak. A fenéklakó életmód miatt a hasúszói összenövésével kialakult tapadókorongja, a has hosszának 60-80 százalékát teszi ki. Két hátúszója közel helyezkednek el, az első 6 tüskés sugárral, a második 1 tüskés és 11-17 (többnyire 14-16) lágy sugárral. A hátúszói egyforma magasak, míg a farok alatti úszójában 1 tüskés és 10-13 lágy sugár található. A fiatalok színe palaszürke ám a felnőtt példányok szürkésbarnák és az alapszínét szabálytalan sötétbarna vagy fekete foltok tarkítják. A fajra jellemző specifikum, hogy a zöldesen mintázott első hátúszójának végén egy világossal szegett fekete folt látható. A nászruhás hímek színe megváltozik és iváskor feketére vált.f [1]f [2]f [3]
Életmódja [szerkesztés]
A sekély vizű, napfényes, félsós tengerparti lagúnák a kedvenc helyei, ahol gyorsan fejlődik. De a tengerbe ömlő folyóvizekben is egyre feljebb nyomul. Fenéklakó hal, a víz oxigén- és sótartalmának változásait, valamint a hőmérséklet ingadozását jól tűri. A 4-20 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli, de a 30 Celsius-fokot is megtűri. Tápláléka állati eredetű, melyet elsősorban puhatestűek, férgek, csigák, rákok és halikra alkot.f [1]
Legfeljebb 4 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Ivarérettségét 1-2 éves korára éri el. Április - szeptemberben ívik édes- és brakkvízben egyaránt. A nőstény az ikrát a hím által tisztára sepert mélyedésbe rakja, melyek jól tapadnak. A lerakott ikra száma ezer körüli, melyekből kikelt ivadékokról a hímek egy ideig gondoskodnak.f [2]f [3]
Galéria [szerkesztés]
|
|
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Dr. Fritz Terofal:Könyv: Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
- ↑ tankönyvtár.hu: Feketeszájú géb – Neogobius melanostomus (Pallas, 1814). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- ↑ halak.cikkpress.com:Halak: A Békafejű és a Feketeszájú géb. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
További információk [szerkesztés]
- Gaebele Tibor: A halivadék élőhely-használatának vizsgálata a gödi Duna-szakaszon. haki.hu. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Neogobius melanostomus. youtube.com. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Neogobius melanostomus (Round goby) (angol nyelven). Washington Department of Fish and Wildlife. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
Internetes leírások a feketeszájú gébről [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Round Goby Neogobius melanostomus (Pallas, 1814). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Neogobius melanostomus (Pallas, 1814). WoRMS World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Neogobius melanostomus round goby (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Neogobius melanostomus round goby (angol nyelven). ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
- Neogobius melanostomus (angol nyelven). boldsystems.org. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
