Puhatestűek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puhatestűek
Közönséges tintahal (Sepia officinalis)
Közönséges tintahal (Sepia officinalis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Linnaeus, 1758
Osztályok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Puhatestűek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Puhatestűek témájú médiaállományokat és Puhatestűek témájú kategóriát.

Tarka kúpcsiga (Calliostoma zyzyphinum) háza

A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse. Méretük néhány milliméterestől 14 méteresig terjedhet. Jellemzőjük az ízeletlen test, mely három részre osztható: fej – láb – zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, kalcium-karbonát alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el.

Rendszerezés[szerkesztés]

A törzsbe az alábbi osztályok tartoznak:

Anatómia[szerkesztés]

A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusak, ami ősi (pleziomorf) jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat. Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek.[1]

Testfelépítésük olyannyira eltérő formákat ölt, hogy nehéz olyan közös bélyeget találni, ami e csoportnál fejlődött ki először, és az összes képviselőjüket egyformán jellemzi (szinapomorfia). Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket.[2] Hagyományosan a három fő testtájat, a köpenyt, a fejet és a lábat emelik ki közös tulajdonságként. A köpeny minden puhatestűben megtalálható a test dorzális részén, legfontosabb feladata a szilárd váz vagy tüskék kiválasztása. A terjedelmes, izmos láb is általános, kivéve a féregcsigáknál, ahol redukált vagy teljesen hiányzik, a fejlábúaknál pedig erősen módosult. A fej, és ezzel együtt a radula, a kagylóknál hiányzik. Ezek mellett igaz még, hogy az ivarszervek és a végbélnyílás mindig a köpenyüregbe nyílik, valamint, hogy a testen két pár ventrális idegköteg fut végig.

Vérkeringés[szerkesztés]

Egyszerű vérkeringési rendszerük van, bár a hajszálrendszer kezdeménye a magasabbrendű puhatestűeknél már kimutatható. Vérük színtelen, kék vagy piros. Szívük egykamrás a pitvarok száma pedig 1, 2 vagy 4 lehet. Kopoltyúval vagy tüdővel (szárazföldi csigák) lélegzenek.[3]

Evolúció[szerkesztés]

Fosszilis előfordulás[szerkesztés]

Törzsfejlődés[szerkesztés]

A puhatestűek nagyobb csoportjainak egymással, valamint a törzs más törzsekkel való rokonsági viszonyai máig tisztázatlanok. Ezek felderítésében a legfontosabb támpontokat a morfológiai és a genetikai vizsgálatok jelentik.

A puhatestűek törzsfejlődését tekintve alapvetően két modern elmélet létezik, az úgynevezett Aculifera- és a Testaria-hipotézis.[4] Az Aculifera-hipotézis szerint a Polyplacophora és az Aplacophora (Solenogastres és Caudofoveata) csoportokkal alkotja az Aculifera kládot, minden más puhatestűt a Conchifera kládba helyez. A Testaria-hipotézis szerint a Polyplacophora távolabb áll a Aplacophora csoporttól, és minden más puhatestűvel együtt a Testaria kládot alkotja. Az alábbi kladogrammok ezen elméleteket szemléltetik:

Egy 2009-es, morfológiai és molekuláris genetikai kutatás úgy találta, hogy a hagyományos Mollusca nem monofiletikus; a Scaphopoda és Bivalvia osztályok különálló, monofiletikus leszármazási vonalakat képviselnek.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Giribet, G., Okusu, A., Lindgren, A.R., Huff, S.W., Schrödl, M., and Nishiguchi, M.K. (2006. május 1.). „Evidence for a clade composed of molluscs with serially repeated structures: Monoplacophorans are related to chitons”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 103 (20), 7723–7728. o. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1073/pnas.0602578103. PMID 16675549. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)  
  2. Ruppert, E.E., Fox, R.S., and Barnes, R.D.. Invertebrate Zoology, 7, Brooks / Cole (2004). ISBN 0030259827 
  3. Puhatestűek - Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu
  4. Sigwart, J.D., and Sutton, M.D. (2007. október 1.). „Deep molluscan phylogeny: synthesis of palaeontological and neontological data”. Proceedings of the Royal Society: Biology 274 (1624), 2413–2419. o. DOI:10.1098/rspb.2007.0701. PMID 17652065.  
  5. Goloboff, P.A. et al. (2009. április 1.). „Phylogenetic analysis of 73,060 taxa corroborates major eukaryotic groups”. Cladistics 25 (3), 211–230. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2009.00255.x.  

Források[szerkesztés]