Fenyércirok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fenyércirok
Sorghum halepense closeup.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Andropogoneae
Nemzetség: Cirok (Sorghum)
Fajcsoport: Durra
Faj: S. halepense
Tudományos név
Sorghum halepense
(L.) Pers.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fenyércirok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyércirok témájú kategóriát.

A fenyércirok vagy fehércirok (Sorghum halepense) a perjevirágúak (Poales) rendjében a kölesformák (Panicoideae) alcsaládjába tartozó növény, a kukorica egyik legfontosabb évelő egyszikű gyomnövénye.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedési területének északi határvidéke Magyarország, ahol az 1970-es évek kezdett elszaporodni Mohács és Baja térségéből. Az ország déli megyéiben és a Mezőföldön helyenként tömegesen fordul elő, más vidékeken szórványos. A 2007-2008-as országos gyomfelvételezés alapján Magyarországon ez a kukoricatáblákban legnagyobb helyet foglaló gyomnövény.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magas, felálló szárú, tarackos; a bugája laza, terpedt.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid nappalos növény; meleg- és fényigényes, de hidegtűrő. A leginkább a humuszos vályog- és a tápanyaggal jól ellátott réti agyagtalajokat kedveli, a savanyú talajokat kerüli. Magja 4-5 hónapig nyugalomban van; 0–8 cm-ről képes kicsírázni. A talajban 3-6 évig csíraképes marad.

Mivel a monokultúrás táblákon termelt szántóföldi növények gyomirtó szereire ellenállóvá vált, elterjedésének a többi gyom kipusztulása kimondottan kedvez.

Allelopatikus hatása van (kukorica, búza, lucerna).

Mérgező.

Védekezés ellene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terjedése ellen magérlelésének akadályozásával védekezhetünk — mindenekelőtt pedig kapálással, ami a kukorica 6-7 leveles korában a leghatékonyabb. Megelőzésének legjobb módja a vetésváltás, emellett bizonyos vegyszerkombinációk még hatásosak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]