Évelő növény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nagy meténg (Vinca major), egy évelő növény

Évelő növénynek azokat a lágyszárúakat szoktuk nevezni, amik hosszú ideig élnek és termésérés után a föld feletti száruk elpusztul, viszont mindig van földbeli száruk (gyöktörzs, hagyma, hagymagumó, gumó), vagy vastag gyökerük, ami áttelel.[1] Évelőknek hívjuk még a fásodó szárú félcserjéket is (pl. istenfa (Artemisia abrotanum)[2], levendulafajok (Lavandula spp.)[3]).

A fás szárúak is évelők, de nem szoktuk ezt hangsúlyozni. Évelő hagymás növények pl.: hóvirág, jácint, nárcisz, tulipán. Ezeknek ajánlott 3-4 évente átültetni a hagymáját. Évelő hagymagumósok pl. a sáfrány fajok, gyöktörzse van pl. a cickafark fajoknak, gumója a ciklámen fajoknak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Soó-Kárpáti 1968 30. oldal
  2. Bernáth 2000 200. oldal
  3. Bernáth 2000 384. oldal

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Perennial plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bernáth 2000: Bernáth J. (szerk.) Gyógy-és aromanövények. Budapest, Mezőgazda, 2000
  • Soó-Kárpáti 1968: Soó R., Kárpáti Z.. Növényhatározó II. kötet. Magyar flóra. Budapest: Tankönyvkiadó (1968) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]