Tulipán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tulipán - Floriade 2005, Canberra
|
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
Lásd a szövegben |
A tulipán (Tulipa) a liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedésének története
A tulipán Közép- vagy Belső-Ázsiából származik. Ezeken a vidékeken mintegy 125 vad faját ismerjük. Feltehetően a Tien-san és a Pamír-Aláj hegység környékén kezdték termeszteni, ott, ahol egy mintegy 1000 km sugarú körben 51 faja él. Európában is találunk őshonos tulipánfajokat. A Kárpát-medencében négy faj él vadon, közülük legismertebb a bánsági flóratartományban a Kazán-szorosban és a Vaskapuban élő, 40–50 cm magas, áprilisban nyíló magyar tulipán (sárga tulipán, Tulipa hungarica Borbás). Kr. u. 1000 körül már írásos feljegyzések említik. A későbbi időkben a törökök tenyésztették ki a tulipán legszebb példányait. I. Szulejmán császár uralkodása idejében 1494-1566 tájékán már kísérleteztek is vele, számos változatát kifejlesztették. A 16. század elején a törökök a Kárpát-medence jelentős részét meghódították, ekkor ismerték meg az európaiak ezt a növényt. A bécsi udvar megbízásából az isztambuli nagykövet Augerius Gislenius Busbequis beszerzett hagymákat Törökországból, amit aztán a Carolus Clusiusnak a kor neves botanikusának ajándékozott. Valószínűleg Busbequistól származik a tulipán szó is, a virág turbán alakjára utal. Perzsa nyelven a turbán neve dulbend. A tulipán török neve lale, ami az Allah szó anagrammája. Busbequis honosította meg a növényt Hollandiában, amikor 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, tulipánokat ültetett a kertjében. A tulipántermesztés nemsokára hatalmas üzletággá nőtt Németalföldön, ezt később „tulpomániának” nevezték el. 1629-ben már körülbelül 1000 fajtát jegyeztek. Az értékesebb virághagymák valóságos vagyonokat értek. Egyetlen ritka alakú és különleges színű virág hagymájáért - mai pénzben számítva - akár hatszázezer forintot is megadtak. A „tulipánőrület” időszaka 1633–1637; ennek végén a spekulációs piac összeomlott. A hagymák ára hirtelen a korábbi töredékére csökkent, és nagyon sok család elveszítette erre alapozott vagyonát. Magyarországon is a 16. század vége óta termesztik. Mára mintegy 3–4000 különböző termetű és virágú faját nemesítették ki. A virág a kék kivételével bármilyen színű és változatos mintájú lehet; még (csaknem fekete) sötét ibolya és zöld virágú fajták is vannak.
[szerkesztés] Leírása
Tobozszerű hagymájának oldalán húzódik meg a jövő évi kisebb tartalék- vagy fiókhagyma, és pikkelyei alatt további apró rügyhagymák rejtőznek. A hagymát elszáradt, barnás buroklevelek fedik.
A hagymából 2–6 széles, sima, húsos, megnyúlt, elliptikus vagy hosszúkás, lapos vagy középen csatornás levél közül tőkocsányon emelkedik ki egyetlen (ritkán 4-5) virága. A hat, harangként összeboruló lepellevél piros vagy sárga, ritkábban ibolyás, rózsaszín vagy fehér; a tövükön általában sötétebb folttal. Közülük a külső három néha keskenyebb és hegyesebb, mint a belsők. Hat porzója van; a felső állású termő három termőlevélből nőtt össze.
Toktermése többmagvú.
[szerkesztés] Életmódja, élőhelye
Elsősorban a sziklás, köves vagy alacsony füvű száraz gyepekben nő; főleg a hegyvidékeken.
Minden faja tavasszal virágzik.
[szerkesztés] Csoportosítás
Virágzási idejük alapján megkülönböztetünk:
- Korai fajtákat (egyszerű korai és telt korai tulipánok)
- Tavasz közepén virágzó fajtákat (Triumph, Darwin hibrid tulipánok)
- Késői fajtákat (egyszerű késői, liliomvirágú, rojtos, viridiflora, Rembrandt-, papagáj- és telt késői tulipánok)
Származás szerint megkülönböztetünk:
- botanikai tulipánokat (Tulipa nemzetség tagjai);
- botanikai származású tulipánokat (Kauffmanniana, Fosteriana és Greigii hibridek)
- kerti tulipánokat (az előző osztályozásban szereplő három csoportra bontva)
[szerkesztés] A tulipán a művészetben
A közel-keleti növénytermesztő kultúrákban már az i. e. 3. századtól rendszeresen megtalálhatjuk ábrázolásait. Általában a nőiséget, a szerelmet jelképezte, illetve erotikus szimbólum volt, így a piros tulipán kifejezetten az érzéki örömöket fejezte ki.
Az Oszmán Birodalomban a tulipán volt az uralkodóház emblémája.
A keresztény szimbolikában a fehér tulipán a (testi-lelki) tisztaság jele.
A 17. századi holland csendéleteken szirmait hullató virágként rendszerint a dolgok mulandóságát, a halált fejezi ki.
[szerkesztés] A tulipán a magyar népművészetben
A magyar népművészetben főleg a szerelmi ajándékokon, hímzéseken gyakori motívum.
Bővebben: Tulipán a magyar népművészetben[szerkesztés] Válogatott fajok
- Tulipa acuminata
- Tulipa agenensis
- Tulipa armena
- Tulipa aucheriana
- Tulipa batalinii
- Tulipa bakeri
- Tulipa biflora
- Tulipa borszczowii
- Tulipa butkovii
- Tulipa carinata
- Tulipa celsiana
- Tulipa clusiana
- Tulipa cretica
- Tulipa cypria
- Tulipa dasystemon
- Tulipa didieri
- Tulipa dubia
- Tulipa edulis
- Tulipa ferganica
- pompás tulipán (Tulipa gesneriana)
- Tulipa goulimyi
- Tulipa greigii
- Tulipa grengiolensis
- Tulipa heterophylla
- Tulipa hoogiana
- Tulipa humilis
- magyar tulipán (Tulipa hungarica)
- Tulipa iliensis
- Tulipa ingens
- Tulipa julia
- Tulipa kaufmanniana
- Tulipa kolpakowskiana
- Tulipa kurdica
- Tulipa kuschkensis
- Tulipa lanata
- Tulipa lehmanniana
- Tulipa linifolia
- Tulipa marjolettii
- Tulipa mauritania
- Tulipa micheliana
- Tulipa montana
- Tulipa orphanidea
- Tulipa ostrowskiana
- Tulipa platystigma
- Tulipa polychroma
- Tulipa praecox
- Tulipa praestans
- Tulipa primulina
- Tulipa pulchella
- Tulipa retroflexa
- Tulipa saxatilis
- Tulipa sharonensis
- erdei tulipán (Tulipa silvestris)
- Tulipa sprengeri
- Tulipa stapfii
- illatos tulipán (Tulipa suaveolens)
- Tulipa subpraestans
- Tulipa sylvestris
- Tulipa systola
- Tulipa taihangshanica
- Tulipa tarda
- Tulipa tetraphylla
- Tulipa tubergeniana
- Tulipa urumoffii
- Tulipa violacea
- Tulipa whittalli
[szerkesztés] Galéria
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
[szerkesztés] Forrás
- A tulipán története
- Bokor József (szerk.). Tulipán, A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.
- Természettudományi Lexikon 6. (S–Z). Szerk.: Erdey-Grúz Tibor et al. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. p. 571.
- Magyar Nagylexikon 17. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. p. 778. ISBN 963 9257 17 6
