Hóvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hóvirág
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Alcsalád: Amarilliszformák (Amaryllidoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Galantheae
Nemzetség: Galanthus
L.
Fajok

G. alpinus
G. angustifolius
G. cilicicus
G. fosteri
Pompás hóvirág (G. elwesii)
G. gracilis
G. ikariae
G. koenenianus
G. krasnovii
G. lagodechianus
Kikeleti hóvirág (G. nivalis)
G. panjutinii
G. peshmenii
G. platyphyllus
Redőslevelű hóvirág (G. plicatus)
G. reginae-olgae
G. rizehensis
G. transcaucasicus
G. trojanus
G. woronowii

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hóvirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hóvirág témájú kategóriát.

A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 20 fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik. Magyarországon négy fajjal találkozhatunk, a kertekben ültetett pompás, redőslevelű, és levantei hóvirággal, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal.

A hóvirágok élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek.

Földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három, nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben "szirom"), és az ugyancsak három, kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek.

Azonban a nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör - átmenetekkel - porzókká alakulhat. Vagy ellenkezőleg - kettőnél több lepelkör (telt-virág) alakul ki. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1-5-ig változhat. A virágszínében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A foltok rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított "U" helyett lehet "X", vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1-2 pont is.

A kultúrába vett, mintegy 6-7 hóvirágfaj, változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe kerültek, ahol közel 300 féle formát, köztük több természetes, illetve kerti hibridet is számon tartanak.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pompás hóvirág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pompás hóvirág (G. elwesii)
Pompás hóvirág virága közelről (G. elwesii)

A pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–20 cm magas is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala - alfajtól, változattól függően - tövénél és csúcsánál, vagy csak a csúcsánál, esetleg végig zöld.

Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.

Redőslevelű hóvirág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Redőslevelű hóvirág (G. plicatus)

A redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak (redősek). Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj esetében a belső lepellevelek töve is zöld. Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű.

Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. Innét széthordva fellelhető a térség kertjeiben, temetőiben, a budai Jókai-kertben, valamint a budai erdőkben is megjelent - kerti hulladékkal kihordva.

Levantei hóvirág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A levantei hóvirág (Galanthus fosteri) a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénkzöldek, sosem szürkések. Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.

Kikeleti hóvirág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa középső területein, valamint Dél-Európa hegyvidékein, lomhullató erdőkben él a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis).

A bevezetőben leírt változatok gyakran megjelennek a hazai hóvirágállományokban.

A hóvirágok Magyarország területén védettséget élveznek, letépésük eljárást von maga után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zubov & Davis. Galanthus panjutinii sp. nov. Phytotaxa 50 © 2012 Magnolia Press
  • Kerényi-Nagy Viktor, Udvardy László, Baranec Tibor. Különleges hóvirág változatok a Felvidékről KITAIBELIA 13(1); 2008. 111.oldal
  • Matt Bishop, Aaron Davis, John Grimshaw (2002). Snowdrops: a Monograph of Cultivated Galanthus. Griffin Press. ISBN 0-9541916-0-9.
  • Aaron Davis (1999). The genus Galanthus. A Botanical Magazine monograph. Portland, Oregon: Timber Press. ISBN 0-88192-431-8.
  • Christopher Brickell - Dísznövény enciklopédia - Az Angol Királyi Kertészeti Társaság Kézikönyve Pannon Kiadó Budapest, 1993. ISBN 963-7866-60-4; 369-370., 488. oldalak

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]