Tüskés pikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tüskés pikó
Gasterosteus aculeatus tüskés pikó.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak
(Actinopterygii)
Rend: Pikóalakúak
(Gasterosteiformes)
Alrend: Gasterosteoidei
Család: Pikófélék (Gasterosteidae)
Nem: Gasterosteus
Faj: G. aculeatus
Tudományos név
Gasterosteus aculeatus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tüskés pikó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés pikó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés pikó témájú kategóriát.

A tüskés pikó vagy háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjéhez, ezen belül a pikófélék (Gasterosteidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüskés pikó előfordul az egész északi félteke belvízeiben és part menti vízeiben. A vizek elszennyeződése és lecsapolása miatt egyes helyeken megcsappant az állománya. Magyarországon az 1900-as évektől jelezték; először a Lágymányosi-tóban. Az első bizonyító példányt 1956. október 29-én délután a Tímár utcai Duna parton a KISOK-nál Homonnay Szabolcs fogta Budapesten. Ma már a Duna mentén többfelé tömegesen előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tüskés pikó édesvízben ritkán több, mint 10 centiméter, többnyire 5-8 centiméter; a tengeriforma eléri a 11 centiméter hosszúságot is. Feje és teste pikkelyek nélküli, csak a teljes oldalvonal mentén van egy csontlapocskák alkotta sor, amely ékszerűen a faroknyélre terjed. A párzási időszakban a tüskés pikó élénkpiros hasával és ezüstöskékre színeződő szivárványhátyával csalogatja a nőstényt a fészekhez. Hátán három tüske található. Hasúszói erős tüskékké alakultak.

Alakjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gasterosteus aculeatus f. trachurus - pajzsok a teljes oldalvonal mentén
  • Gasterosteus aculeatus f. leiurus - pajzsok csak a mell oldalain

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat kötetlen rajokban él, a hím csak párzás idején válik helyhez kötötté. Tápláléka vízlakó gerinctelenek, alkalmanként vízinövények, halikra és halivadék. A hal állkapcsa teljes hosszában előretolható, miközben beszippant egy zsákmányállatot. A tüskés pikó legfeljebb 3 évig él, ha sikerül megszabadulnia a vidráktól, a vízicickányoktól, a jégmadaraktól, más vízimadaraktól és a nagyobb halaktól.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget az első év végétől éri el. Az ívási időszak március végétől augusztus elejéig tart. A tüskés pikó hímje a növényekből, dombszerű fészket készít a folyóágyban vagy a tófenéken. Ha a fészek és a hím élénk színei oda csaltak egy nőstényt, akkor az utóbbi bemegy a fészekbe és lerakja 300-1000 ikráját. Ezután a hím néhány hétig gondozza az ikrákat, majd a kikelt ivadékokat.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

sekély vízben élőhelyén
hím egyede jellegzetes színváltozatban
tüskés pikó
pontytetű egy tüskés pikón


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]