Gyalogakác
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Amorpha fruticosa Forsskål , 1775 |
A gyalogakác vagy ámorakác vagy süketakác (Amorpha fruticosa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a Pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. 3-4 méteres cserje, hosszú felálló. Idősen lazaágú, széles bokor. Kérge barnásszürke. Rügyei „bogárházalakúak”. Levelei 11-25 levélkéből állnak, elliptikusak, a pálhácskák ár alakúak, ellenállóak. Virága 10–15 cm, felálló, ibolyáskék, június-júliusi virágzással.
Észak-Amerikából került Európába, ahol gyorsan elterjedt. Magyarországon a Tisza-part egyik jellemző cserjés növénye, bódító illatú, élénk lila virágainak pora az ámorakácméz alapja.
[szerkesztés] Egészségügyi hatásai
Kutatások szerint – a benne található 6'-O-β-D-glucopyranosyl-12a-hydroxydalpanol, egy rotenoid vegyület segítségével – gyümölcse erősíti az immunrendszert.[1]. Növeli az érrendszer ellenálló-képességét, javítja a szívműködést.[forrás?] A virágából készült ámorakácmézen kívül közvetlen fogyasztásra, valamint ételek és italok ízesítésére is alkalmas.
Bioenergia hatékony előállítására alkalmas lehet, mivel fájának fűtőértéke magas (ezt a nagy illóolaj-tartalom fokozza), és a növény újratermelődése gyors.[2]
[szerkesztés] Káros jellemzői
A természetes erdők és rétek helyét veszi el. Csaknem kiirthatatlan, gyorsan terjed. Gyökérzete rongálja a töltéstestet, és megakadályozza, hogy a fű gyökeret verjen, pedig ez a töltésnek hatékony védelmet adna az áradások rongálása ellen.[2]
A hullámtérben is kártékony: sűrű állományt képez, és ezáltal visszaduzzasztja a vizet, meglassítja az áradások levonulását.[2]
Úszva terjedő milliónyi magva áradáskor mindenhova eljut. Sarjakkal is szaporodik.
[szerkesztés] Forrás
- ↑ Effect of new rotenoid glycoside from the fruits of Amorpha fruticosa LINNE on the growth of human immune cells. Hak Ju Lee, Ha Young Kang, Cheol Hee Kim, Hyo Sung Kim, Min Chul Kwon, Sang Moo Kim, Il Shik Shin and Hyeon Yong Lee, Cytotechnology, Volume 52, Number 3, 219-226, DOI:10.1007/s10616-006-9040-5
- ^ a b c Gyalogakác - Tisza-tó elérve: 2008-02-22
