Tízlábú rákok
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő devon–holocén | ||||||||||||
 Panulirus interruptus |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tízlábú rákok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tízlábú rákok témájú médiaállományokat. |
A tízlábú rákok (Decapoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe a rákok (Crustacea) altörzsbe és a felsőbbrendű rákok osztályába tartozó rend mintegy tízezer fajjal.
Tartalomjegyzék |
Megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]
Megnevezésük némiképp megtévesztő, mert azt sugallja, hogy tíz járólábuk van. Valójában legtöbbször nyolc, mert az első pár ollóra módosult, és nem vesz részt a helyváltoztatásban.
A tízlábú rákok feje és tora fejtorrá nőtt össze — ezt a fejből kiinduló hátpajzs takarja. Kopoltyúik a hátpajzs két oldala és a tor közötti üregben helyezkednek el.
A rákok szelvényezett állatok, és a három fő testtájuk (fej, tor és potroh) önmagában is több szelvényből áll. Minden egyes szelvénynek van egy pár szelvénynyúlványa; a tíz láb az öt torszelvényen helyezkedik el. Az elülsők úgynevezett „állkapcsi lábbá” alakultak, a hátulsók a járólábak. Ugyanígy öt szelvényből áll a fej is, az ezeken elhelyezkedő nyúlványpárok a csápok, valamint az alsó és felső „állkapocs” részei — az egyik ilyen nyúlványpár végén ül az összetett szem. A potrohszelvények nyúlványai legtöbbször az úszást, illetve a szaporodást segítik: a hímeknél egy pár párzószervvé módosult, a nőstények potrohnyúlványai peték hordására alkalmasak. Az utolsó, lemezszerű potrohnyúlvány a farokúszó részévé alakult.
Előbelük vége rágógyomorrá alakult át, középbelükhöz egy terjedelmes mirigy kapcsolódik. Kiválasztó szervük a csápmirigy.
Életmódjuk [szerkesztés]
Petéjükből általában zoëa lárva kel ki, ezt esetleg egy naupliusszerű alak előzheti meg. Az édesvízi fajok átalakulás nélkül fejlődnek.
Rendszerezés [szerkesztés]
A rendbe az alábbi 2 alrend tartozik:
- Mászórákok (Dendrobranchiata, régebben Reptantia)
- Úszórákok vagy garnélák (Pleocyemata, régebben Natantia)
- kefés ganrélák (Stenopodidea)
- négyollós garnélarákok (Caridea)
- Astacidea
- satnyafarkú rákok (Anomura)
- rövidfarkú rákok (Brachyura)
- langusztarákok (Palinura)
- vakondokrákok (Thalassinidea)
Források [szerkesztés]
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Dawkins, Richard. A legnagyobb mutatvány: Az evolúció bizonyítékai. Nyitott Könyvműhely K. (2009). ISBN 978-963-9725-81-2
- Urania állatvilág
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 521. o. ISBN 963-9257-17-6
