Tízlábú rákok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tízlábú rákok
Evolúciós időszak: késő devonholocén
Panulirus interruptus
Panulirus interruptus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Öregrend: Eucarida
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Latreille, 1802
Alrendek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tízlábú rákok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tízlábú rákok témájú kategóriát.

Ernst Haeckel rajzai tízlábú rákokról

A tízlábú rákok (Decapoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe a rákok (Crustacea) altörzsbe és a felsőbbrendű rákok osztályába tartozó rend mintegy tízezer fajjal.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezésük némiképp megtévesztő, mert azt sugallja, hogy tíz járólábuk van. Valójában legtöbbször nyolc, mert az első pár ollóra módosult, és nem vesz részt a helyváltoztatásban.

A tízlábú rákok feje és tora fejtorrá nőtt össze — ezt a fejből kiinduló hátpajzs takarja. Kopoltyúik a hátpajzs két oldala és a tor közötti üregben helyezkednek el.

A rákok szelvényezett állatok, és a három fő testtájuk (fej, tor és potroh) önmagában is több szelvényből áll. Minden egyes szelvénynek van egy pár szelvénynyúlványa; a tíz láb az öt torszelvényen helyezkedik el. Az elülsők úgynevezett „állkapcsi lábbá” alakultak, a hátulsók a járólábak. Ugyanígy öt szelvényből áll a fej is, az ezeken elhelyezkedő nyúlványpárok a csápok, valamint az alsó és felső „állkapocs” részei — az egyik ilyen nyúlványpár végén ül az összetett szem. A potrohszelvények nyúlványai legtöbbször az úszást, illetve a szaporodást segítik: a hímeknél egy pár párzószervvé módosult, a nőstények potrohnyúlványai peték hordására alkalmasak. Az utolsó, lemezszerű potrohnyúlvány a farokúszó részévé alakult.

Előbelük vége rágógyomorrá alakult át, középbelükhöz egy terjedelmes mirigy kapcsolódik. Kiválasztó szervük a csápmirigy.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petéjükből általában zoëa lárva kel ki, ezt esetleg egy naupliusszerű alak előzheti meg. Az édesvízi fajok átalakulás nélkül fejlődnek.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe az alábbi 2 alrend tartozik:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]