Hatlábúak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
Egy húslégy
|
||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
|
||||||
| Osztályok | ||||||
|
A hatlábúak (Hexapoda) (a név éppen a görög „hat láb” fordítása) az ízeltlábúak egy altörzse, melybe a legnagyobb számú faj tartozik. Ide sorolják a rovarok mellett a szárnyatlan ízeltlábúak három kisebb csoportját: a Collembola, Protura és Diplura csoportokat (korábban ezeket rovaroknak tekintették). Az ugróvillások (Collembola) szárazföldi környezetben igen gyakoriak. A Hexapoda csoport nevét legjellemzőbb tulajdonságáról kapta: különálló tor, három pár lábbal. Az ízeltlábúak legtöbb rendszertani csoportjának háromnál több pár lába van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Morfológia
A hatlábúak teste egy anterior helyzetű fejre, torra, és a posterior potrohra tagolódik. A fej elülső része a preszegmentális, szájnyílás előtti rész (acron), amit hat, szorosan összeforrt szelvény követ. A szemek általában az acronon vannak. A szegmentált rész függelékei:
- I. szegmens: nincs
- II. szegmens: antennae (érzékelő, csáp), a Protura rend tagjainál hiányzik
- III. szegmens: nincs
- IV. szegmens: mandibula (rágó)
- V. szegmens: maxilla (állkapocs)
- VI. szegmens: labium (alsó ajak)
A szájnyílás a 4-5. szegmens közt található, és a 6. szegmensből kiinduló labium (alsó ajak) fedi. A rovarok szájszerve ectognatha (fejtokba be nem húzható) jellegű; más csoportoké endognatha (behúzható). Hasonló függelékek találhatók a soklábúak és a rákok fején is, de azoknak második csáppárjuk is van.
A tor három szelvényből áll, mindegyiken egy-egy pár ízelt lábbal. Ahogy az a szárazföldi életmódhoz adaptálódott ízeltlábúaknál szokásos, az öt szegmensből álló lábak a járásra alkalmasak, a víz alatti légzést nem segítik. A 2-3. torszelvényen fejlődhetnek szárnyak, amik egyes vélemények szerint homológok a rákok kopoltyúival, mások szerint a szelvények kinövéseiből fejlődtek ki.
A rovarok potroha 11, a Protura rend fajaié 12, az ugróvillásoké mindössze 4–6 szelvényből áll. A potrohon kevés függelék található, ez a külső ivarszervekre, illetve egyes fajoknál az utolsó szelvényen egy pár érzékelő fartoldalékra (cercus) korlátozódik.
[szerkesztés] Hexapoda-kapcsolatok
Alakjuk hasonlósága alapján hagyományosan a soklábúakat (Myriapoda) tartották a hatlábúak legközelebbi rokonainak, és ezeket együtt egy Uniramia vagy Atelocerata nevű altörzs alosztályainak tekintették. Az újabb kutatások ezt megkérdőjelezték, és jelenleg úgy tűnik, hogy a hatlábúak legközelebbi rokonai a rákok.[3] A nem rovar hatlábúakat vagy egy evolúciós leszármazási vonalba sorolták, tipikusan egy Entognatha osztályba (kladogram „A”), vagy különböző, az Insecta osztállyal más-más viszonyban álló vonalakba. Különösen a Diplura közelebbi rokonságban lehet az Insectával mint akár a Collembola, akár a Protura (kladogram „B”). Egyes bizonyítékok azt sugallják, hogy a hatlábúak nem minden csoportja származik közös őstől; különösen az ugróvillásokról képzelhető el, hogy máshová tartoznak.
A molekuláris analízis eredményei azt sugallják, hogy a hatlábúak valamikor a szilur időszak elején (mintegy 440 mya), az edényes növények megjelenésével egy időben váltak külön testvércsoportjuktól, az levéllábú rákoktól (Anostraca).[1]
Az alábbi, a hatlábúak viszonyainak három lehetséges változatát mutató kladogramokat a Tree of Life Project alapján rajzoltuk meg;[4] a Diplura helyzete bizonytalan:
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Hexapoda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b Gaunt, M.W., Miles, M.A. (2002. május 1.). „An Insect Molecular Clock Dates the Origin of the Insects and Accords with Palaeontological and Biogeographic Landmarks”. Molecular Biology and Evolution 19: 748-761. ISSN 1537-1719. Hozzáférés ideje: 2007. július 14.
- ^ Órai Jegyzet 2.-Állatrendszertan1
- ^ Giribet, G., Edgecombe, G.D. and Wheeler, W.C. (2001.). „Arthropod phylogeny based on eight molecular loci and morphology”. Nature 413: 157-161.
- ^ Tree of Life, Hexapoda