Ernst Haeckel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Haeckel
Ernst Haeckel 2.jpg
Teljes nevén Ernst Heinrich Philipp August Haeckel
Életrajzi adatok
Született
1834. február 16.
Potsdam
Elhunyt
1919. augusztus 9. (85 évesen)
Jéna
Ismeretes mint zoológus, filozófus
Nemzetiség német
Haeckel az 1860-as években bemutatott és sokat vitatott illusztráció-sorozata. Biogenetikai alaptörvényét a modern biológia sok téren meghaladta illetve pontosította. E formában sok oszágban része az iskolai oktatásnak, amit a kreacionisták károsnak tartanak.
Haeckel:Tengerirózsák ,[1] 1904 Antique nyomat Panteektől.

Ernst Haeckel teljes nevén Ernst Heinrich Philipp August Haeckel (1834. február 16., Potsdam1919. augusztus 9., Jéna) német zoológus és filozófus volt, ő tette Charles Darwin munkásságát Németországban ismertté, valamint saját származáselméletet dolgozott ki. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Haeckel”.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Haeckel eredetileg orvos volt, később azonban összehasonlító anatómia és zoológia professzora lett. Neki köszönhetünk néhány ma is használatos biológiai fogalmat, mint például törzs vagy ökológia[2]. Haeckel szerint a politika pedig nem más mint alkalmazott biológia[3]. Ernst Haeckel nézete egy a természettudományokon alapuló monizmus volt és 1906. január 11-én megalapította a Német Monista Egyletet Jénában. 1908-ban ő alapította a jénai Phyletic Múzeumot.[4]

Haeckelnek nagy jelentősége volt a darwinizmus németországi elterjesztésében, mert írásai igen népszerűek voltak. Ezen túlmenően kidolgozta a saját részletes embrionális érvelését az evolúcióelmélet mellett és ebben az összefüggésben alkalmazta a biogenetikai alaptörvényt. E törvény szerint az egyed szerveinek kifejlődése során röviden keresztülmegy az őseinek, fejlődési rokonformáinak szervi kifejlődésének fázisain. Ezt sok-sok élőlény embrionális fejlődési szakaszában felismerni vélte és törvényszerű összefüggésként értelmezte. Ezt a gondolatot Haeckel kiterjesztette a pszichológiai fejlődésre is, megállapítva, hogy az egyén lelki fejlődése lerövidítve megismétli a törzsfejlődés állomásait.[5] A „biogenetikai alaptörvény” kifejezés gyorsan népszerűvé vált a korabeli tudományos körökben. Napjainkban a genetikai eredmények a Haeckel-féle törvényből következő fejlődési sorozatot erősítik meg. Egy példa erre a Haeckel-féle „Gastraea”-hipotézis (a morula, a blasztula és a gasztrula-stádiumok egyedfejlődési sorrendje megfelel a filogenetikai sorrendnek), amely Haeckel szerint a többsejtű állatok kialakulásának alapvető lépése, de abban a korban még nem ismertek blasteaszintű (Haeckel szerint azoknak a soksejtű állatoknak – Metazoa – feltevéses ősalakjai, melyeknek egyéni fejlődésében a hólyag alakú csíraszakasz (blastula) mindig szabályszerűen ismétlődik) élőlényt. Még a 20. század közepén is volt olyan elmélet – például Hadzi Jováné –, amely vitatta a blasteaszintet, mígnem az üreges, egy sejtrétegből álló falú Volvox genetikai vizsgálata bebizonyította, hogy inkább Haeckelnek volt igaza.[6]

Előrelátása és rendszerező képessége kimagasló volt. 1866-ban például egy olyan evolúciós fát rajzolt meg, amelyben a vízilovakat a bálnák rokonaiként tünteti fel, holott azidőben még a disznófélék rokonának tartották inkább őket. Sőt a bálnákat a párosujjú patások közé sorolta, amire még nagyon sokáig semmilyen bizonyíték nem volt.[7]

Az eugenika úttörője volt, bár alapvetően a haladás és az evolúcióból eredő fejlődésben hitt és nem a degenerációban. A Német Monista Egyletet a nácik 1933-ban más szervezetekkel együtt megszüntették. A nemzetiszocialista ideológusok az írásaiból vett idézeteket rasszista és szociáldarwinista elméleteik alátámasztására használták, Haeckel világképének lényeges elemeit viszont a nácizmussal összeegyeztethetetlennek ítélték meg.[8][9]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tisztelet jeleként 2009-ben róla nevezték el az 12323 Haeckel aszteroidát.[10]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kunstformen der Natur
  2. Peter M. Zigman: "Monistische Hintergründe von Ernst Haeckels »Oecologie«-Konzept in seinem Projekt einer reformierten Biologie", in: Jahrbuch für Europäische Wissenschaftskultur (Franz Steiner Verlag Stuttgart) 3 (2007), 69-116. oldal
  3. Richard Langton Gregory, The Oxford companion to the mind, Oxford University Press, 2004, 385. oldal; Heinz Brücher, Karl Astel, Ernst Haeckels Bluts- und Geisteserbe: eine kulturbiologische Monographie, J. F. Lehmann, 1936, 9. oldal
  4. Phyletisches Museum (angol nyelven). A Phyletisches Museum weboldala. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  5. Új pedagógiai és pszichológiai törekvések
  6. Dawkins: Az ős meséje, 408. old.
  7. Dawkins: Az ős meséje, 170–171. old.
  8. R.J.Richards: The Tragic Sense of Life: Ernst Haeckel and the Struggle over Evolutionary Thought. The University of Chicago Press (2008) 446. oldal
  9. Volker Mueller és Arnher E. Lenz. Darwin, Haeckel und die Folgen. Monismus in Vergangenheit und Gegenwart.. Angelika Lenz Verlag, Neustadt am Rübenberge. ISBN 3-933037-56-5 (2006) 
  10. 12323 Haeckel (1992 RX) (angol nyelven). JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2011. június 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ernst Haeckel (1834-1919) (angol nyelven). UCMP – University of California Museum of Paleontology. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  • Ernst Haeckel háza (német nyelven). Ernst-Haeckel-Memorialmuseum. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Haeckel témájú médiaállományokat.