Felsőbbrendű rákok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Felsőbbrendű rákok
Evolúciós időszak: 513–0 Ma

középső kambrium-jelenkor
Crustacea.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Latreille, 1802
Alosztályok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Felsőbbrendű rákok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbbrendű rákok témájú kategóriát.

A felsőbbrendű rákok vagy magasabbrendű rákok az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe és a rákok (Crustacea) altörzsbe tartozó osztály. A rákoknak mintegy kétharmada tartozik ebbe az osztályba, köztük a csoport legkisebb és legnagyobb fajaival.

Anatómiájuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

General malacostracan en.svg

Testét kitinből és mészből álló páncél borítja. A rák növekedése közben ezt a páncélt többször levedli. Az új páncél mindig a gyomorban található mészből képződik újra. A rák páncéljában kétféle szint különböztethetünk meg: kék és piros. A kék festékanag fövéskor felbomlik és csak ezért marad meg csak a piros színe.

A rák teste két részből áll: fejtorból és potrohból. A fejtoron található két pár ízelt csáp, melyek közül a rövidebbik villásan elágazik a hosszabbik pedig általában hátrafelé csapódik. A fejtor hasi oldalán található a rák szájnyílása, mely erős állkapoccsal van körülvéve. Ugyancsak a hasi oldalon található 5 pár nem egyforma ízelt láb is. Innen az első pár láb "óllóban végződik". A potroh sokkal keskenyebb mint maga a fejtor. A rák ezen része 7 egymásba kapcsolódó szelvényből áll. Minden szelvény erős izmokkal rendelkezik. Az első 5 szelvény hasi oldalán található 1-1 pár egyszerű pár lábacska. Míg az utolsó két szelvény hosszanti irányba el vannak laposodva. Ezek segítségével tudnak a rákok úszni.

Vedlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rákoknál és általában a „páncéllal” rendelkező fajoknál a növekedés sokkal több problémával jár mint, mint emlős társaiknál. Mivel a páncél merev anyag, ezért az nem tud folyamatosan együtt nőni az állat belső szerveivel, ezért időnként be kell következzen az, amit vedlésnek nevezünk. A szervezet, amit úgy is mondhatunk, hogy egy tokba van zárva, mind nő és nő. Mikor a növekedés elér egy bizonyos nagyságot a páncél egy előre meghatározott szegély (vagy varrat) mentén felszakad. Így biztosítani tudja, hogy az új páncél képződni tudjon. Amikor eljön a csere ideje (az alsó páncél már szinte teljesen kifejlődött) a régi páncél végleg leválik a testről. Viszont mivel az új páncél még puha, nem szilárdult meg, ezért az rák vagy vízzel vagy levegővel felduzzasztja annyira hogy kissé nagy legyen a test fejlettségi szintjéhez, így biztosítja azt, hogy ismét tudjon nőni az állat.

Légzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejtor két oldalán a páncél kissé eltávolodik a testtől így egy üreget hozva létre. Ez az üreg maga a kopoltyú. Ahogy a víz áthalad a kopoltyún, az kiszűri az oxigént a vízből.

Helyváltoztatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a rák úszik behajlítja a potrohát és a farokúszójával csapkodja a vizet. Ez által a vizet a hasa alá hajtja, így az állat hátrafelé mozdul el. Viszont ha a rák a tó fenekén akar helyet változtatni, akkor a fejtor hasi oldalán levő 4 pár lábakat használja (az 5. pár lábat azért nem használja helyváltoztatásra, mert az ollós).

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztályba az alábbi alosztályok, öregrendek és rendek tartoznak:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Papp, L. (1997): Zootaxnómia (Egységes jegyzet). - MTM - Dabas-Jegyzet Kiadó pp. 382.
  • A Tudás Fája: Állatok és Növények/(25) A Rákok (93-98 old.)
  • Biológia, Tankönyv a VI. osztály számára, Maria Brandosiu és Constata Androne, Kiadó: Edit. did. si ped. Bucuresti 2006 / Rákok (56-57. old.)