Soklábúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Soklábúak
Evolúciós időszak: Késő szilur–Jelen
Centipede.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Soklábúak (Myriapoda)
Osztályok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Soklábúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Soklábúak témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Soklábúak témájú kategóriát.

A soklábúak (Myriapoda) az állatok országába, azon belül az ízeltlábúak törzsébe tartozó élőlények.

Általános jellemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A soklábúak sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a rovarokkal, a két csoport valószínűleg közeli rokonságban áll egymással. Állkapcsos ízeltlábúak, tehát mindkét csoport szájszervei az ősi rágó típusra vezethetők vissza.

A rovarokra és soklábúakra is jellemző az egyágú (nem hasadt) ízelt láb és az egy pár csáp. Belső szerveik is hasonlóak: légcsövekkel (trachea) lélegeznek és kiválasztásuk Malpighi-edényekkel történik. Módosult párzólábakkal is rendelkeznek.

Testfelépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törzsük szelvényeinek száma 11 és 350 között változhat. Megnyúlt testű, elsődlegesen szárazföldi állatok. Minden más ízeltlábútól különböznek abban, hogy testük fejre és törzsre tagolódik, és nagyszámú lábuk van. Ez a különbözőség azonban csak látszólagos, valójában a többi ízeltlábú fejszelvénye és potrohszelvénye anatómiailag megegyezik a soklábúakéval, azonban a lábakat hordozó torszelvény megsokszorozódott, és általában minden szelvényhez egy pár láb kapcsolódik. Evolúciós értelemben hasonló folyamattal alakult ki, mint a kígyók hosszú gerince és sokszoros bordaszámuk.

Jellemző szájszervük rágó típusú, fejükön egy pár csáp található, mely legalább 4 ízből áll. Kutikulájuk nem annyira vízálló, mint a rovaroké és nem képesek bezárni a légzőnyílásaikat, ezért főként nyirkos élőhelyeken, talajban, avarban élnek és éjszakai életmódot folytatnak.

Csoportjaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Százlábúak (Chilopoda) - Gyors mozgású ragadozók, minden törzsszelvényhez egy-egy pár láb csatlakozik.
  • Ikerszelvényesek (Diplopoda) - Szárazföldi életmódúak, algákkal, gombákkal és korhadékkal táplálkoznak, a talajon, vagy az avarban élnek. Törzsszelvényeik kettesével összenőttek, minden szelvényhez egy pár láb csatlakozik.
  • Villáscsápúak (Pauropoda) - Az ikerszelvényesek közeli rokonai. Talajban és avarban élnek, főként gombákkal táplálkoznak. Szemük nincs, kilenc pár lábbal rendelkeznek.
  • Szövőcsévések (Symphyla) - A százlábúak közeli rokonai. Lágy kutikulájú, vagy avarban élő soklábúak. Hosszú csápjuk és 12 pár lábuk van. Szárazföldi, alga-, gomba- és korhadékfogyasztók.
  • Arthropleuridea - A szilur és perm földörténeti korokban élt, mára kihalt soklábú.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • George C. McGavin: Rovarok, pókok és más szárazföldi ízeltlábúak Budapest, Panemex, 2000

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]