Álskorpiók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Álskorpiók
Könyvskorpió (Chelifer cancroides)
Könyvskorpió (Chelifer cancroides)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Álskorpiók (Pseudoscorpionida)
Haeckel, 1866
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álskorpiók témájú kategóriát.

Az álskorpiók (Pseudoscorpiones) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje. Világszerte elterjedtek, és gyakoriak.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testük kicsiny, 2-8 milliméter hosszú, tojásdad, vagy hosszúkás. Testük tagolódása hasonlít a skorpiókéra, csak méretükben van eltérés, illetve abban, hogy utótestük vége nem keskenyedik el farokszerűen és nem végződik méregtövisben.
Előtestükön hátpajzsot viselnek, utótestük 11 vagy 12 szelvényű.
Tapogatólábuk nagy, ennek -általában fogazott- ollójával fogják meg zsákmányukat, és védekeznek vele. Méregmirigyet is viselhetnek rajta.

Az álskorpiók maradványai a borostyánkőben is előfordulnak.

Légy hasán utazó álskorpió

Életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporodás során a hímek talajra helyezik spermacsomóikat, a nőstények pedig ivarnyílásaikkal csipegetik fel azt. A hímek rendszerint hosszadalmas, bonyolult udvarlási ceremóniával kápráztatják el a nőstényeket, melyek a megtermékenyülés után petéiket a kikelésig a hasuk alatt egy tasakban tartják. Ez idő alatt a nőstény egy maga által készített szövedékben tartózkodik, melyet a csáprágón nyíló mirigyek váladékából sző. Az ivarérettséget három lárvaállapot előzi meg.

A legtöbb faj fák kérge, mohák, levelek alatt, állatok vackában él, de van olyan faj is, amely régi könyvek lapjai között él (Cheiridium museorum). Ragadozók, táplálékukat ollóik segítségével kaparintják meg, többnyire apró rovarokkal, atkákkal táplálkoznak.
Támadóikkal szemben ollóikkal védekeznek. Egyes fajok legyekbe kapaszkodnak és azokkal vitetik magukat.

Rendszertan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az álskorpiók rendje, további 23 családra és körülbelül 3300 fajra osztható.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az álskorpiókkal a magyar természetbúvárok közül elsőként Tömösváry Ödön és Daday Jenő foglalkozott, akik tanulmányaikban a magyarországi fajok anatómiai leírását és életmódját is tárgyalják.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]