Aranyvessző
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis subsp. altissima) |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||
|
lásd a szövegben |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranyvessző témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyvessző témájú médiaállományokat. |
Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű – a őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]
Tipikusan holarktikus nemzetség: a mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai, de élnek Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el; a Solidago alpestris W. el Kit. (S. carpatica Schrad.) a havasokban lelhető fel.
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Két-három méter magas, karcsú, sűrű levelű, a tövénél bokrosodó kóró.
Életmódja, termesztése [szerkesztés]
A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik: nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén).
Felhasználása [szerkesztés]
A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.
Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolaj. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak.
A drogok, kivonataik és egyes izolált hatóanyagaik fontosabb hatásai:
- vizelethajtó (diuretikus),
- gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus),
- görcsoldó (spasmolyticus),
- fájdalomcsillapító (analgetikus),
- immunstimuláns.
A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Megfelelő orvosi vizsgálat után, ha már tudjuk, mekkora a vesekő, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a vízlökés-terápiában, amikor 1,5–2 l (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) gyógyteát kell gyorsan meginni, és utána a kisebb (körülbelül lencseméretig) kövek jó eséllyel kiürülnek. Ha a vesehomokra és -kőre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kőképződés veszélyét.
A közönséges galajjal és a fehér vagy sárga árvacsalánnal együtt használják a bakteriális húgyúti fertőzések, így például:
- húgyhólyaggyulladás (cystitis),
- vesemedence-gyulladás (pyelitis),
utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában.
A fekete ribizli leveleivel (Ribes nigri folium) együtt magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedő betegek kezelésének kiegészítője. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentő és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet.
A szárított drog ajánlott napi adagja 6-12 g.
További, dísznövényként Amerikából Európába áttelepített fajok:
- Solidago grandiflora Desf.,
- Solidago nutans Aiton,
- Solidago procera Aiton
- Solidago pyramidalis Moench,
- Solidago sempervirens L.
- Solidago serotina Aiton,
Fontosabb fajok [szerkesztés]
A fentebb említetteken túl:
- Solidago albopilosa,
- Solidago arguta,
- Solidago bicolor,
- Solidago caesia,
- Solidago cutleri
- Solidago fistulosa
- Solidago flexicaulis
- Solidago gattingeri
- Solidago hispida
- Solidago juncea,
- Solidago latissimifolia
- Solidago leavenworthii,
- Solidago macrophylla
- Solidago microglossa,
- Solidago missouriensis,
- S. m. var. fasciculata
- Solidago mollis,
- Solidago multiradiata,
- Solidago nemoralis,
- Solidago odora,
- Solidago ouachitensis,
- Solidago patula,
- Solidago petiolaris
- S. P. var. angusta
- Solidago ptarmicoides,
- Solidago puberula
- Solidago purshii,
- Solidago radula
- Solidago rugosa,
- S. r. subsp. aspera
- Solidago sciaphila
- Solidago shortii,
- Solidago simplex
- S. s. subsp. randii
- S. s. subsp. randii var. gillmanii
- S. s. subsp. randii var. racemosa
- S. s. subsp. randii var. randii
- S. s. subsp. randii
- Solidago spathulata,
- Solidago speciosa,
- Solidago speciosa var. erecta
- Solidago speciosa var. rigidiuscula
- Solidago spectabilis,
- Solidago sphacelata
- Solidago spithamea,
- Solidago squarrosa
- Solidago stricta
- Solidago tortifolia
- Solidago uliginosa
- Solidago ulmifolia
- Solidago velutina,
- Solidago verna,
- Solidago virgaurea
