Gyógynövény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt – a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján, gyógyászati célokra használtak vagy használnak.[1] Szűkebb értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi.

A gyógynövények ismeretének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

Magyarországon az 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógynövények felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élelmiszeripar, de ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ.
  • Kozmetikai ipar: A szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják.
  • A bőriparban, a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban (szappangyökér) használata szükséges.

A gyógynövények gyűjtése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.

Gyökereket kora tavasszal vagy ősszel,

Leveleket virágzás előtt és alatt,

Termést a teljes érés idején,

Virágokat a virágzás kezdetekor gyűjtsük.

  • Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük.
  • Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
  • Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagyforgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

Szárítás

  • A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk. (Például padláson)
  • A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához, még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.

Tárolás

  • Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és fémekkel való érintkezéstől.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bernáth Jenő (szerk.) Gyógy- és aromanövények, (3. átdolgozott és bővített kiadás), Budapest: Mezőgazda Kiadó, 26.. oldal (2000). ISBN 963 9239 96 8

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógynövény témájú médiaállományokat.