Biokémia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A biokémia (régiesen életvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai reakciókat tanulmányozó tudományág. Célja annak megállapítása, hogy az életjelenségek hogyan függnek össze az élő anyag tulajdonságaival és törvényszerűségeivel.
A biokémia az élőlények kémiai összetételével, az élő rendszerekben végbemenő kémiai változásokkal foglalkozik. Az élőlényekben előforduló vegyületek, biomolekulák szerkezetének, funkciójának ismertetésén túl törekszik, a szerkezet és funkció közötti összefüggések leírására, az életfolyamatok molekuláris szintű feltárására. Szemlélet módjában a kémiai ismereteket építi be a biológiai tudományba.[1]
Főbb kutatási területei [szerkesztés]
- Molekuláris biológia
- Az élő szervezeteket felépítő anyagok, a biomolekulák szerkezete
- Citológia (sejttan)
- Enzimológia (enzimek működése)
- Anyagcsere-folyamatok
- Endokrinológia (hormonok működése)
- Genetika
- Genomika
- Neurológia (idegtan)
- Immunológia
- Bioanalitika
- Membránbiológia
- Egyéni szerveződési szint biokémiája
- Szervezetszintű élettani folyamatok (légzés, keringés, kiválasztás, táplálkozás, mozgás stb.) biokémiai alapjai
- Egyedek közötti kommunikáció kémiája (feromonok, kairomonok stb.)
- Szupraindividuális biokémia
- Biogeokémiai ciklusok
- Kémiai ökológia (például másodlagos növényi anyagcseretermékek ökológiai hatásai)
- Talajbiokémia
- Hidrokémia

