Mihail Vasziljevics Lomonoszov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711. november 19.1765. április 15.) orosz fizikus, kémikus, prózaíró, költő.

Élete [szerkesztés]

Mihail Vasziljevics Lomonoszov

Gyenyivszovkában született. Édesanyja parasztlány, édesapja halász volt. Moszkvába ment tanulni, majd Szentpéterváron folytatta tanulmányait.

A Szentpétervári Egyetem kémiaprofesszora lett. 1748-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.

Nagy Katalin trónra lépése után mellőzték, s amikor a cárnő egy német tudóst bízott meg az orosz történelem megírásával, Lomonoszovot megütötte a guta. Halála után a jobbágyrendszert támadó írásait elkobozták, s a monarchia és egyház támogatójaként állították be őt - holott materialista volt és a nép felemelésének híve. Ő az orosz felvilágosodás első képviselője, fő célja hazája tudományos életének fellendítése volt. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.

A Moszkvai Állami Egyetem a nevét viseli.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Vasziljevics Lomonoszov témájú médiaállományokat.