Mihail Vasziljevics Lomonoszov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihail Vasziljevics Lomonoszov
Lomonosov (3).jpg
Életrajzi adatok
Született 1711. november 19.
Gyenyiszovka
Elhunyt 1765. április 15. (53 évesen)
Szentpétervár
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Szakterület fizika, kémia, nyelvészet
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Vasziljevics Lomonoszov témájú médiaállományokat.

Mihail Vasziljevics Lomonoszov (Gyenyiszovka, 1711. november 19.Szentpétervár, 1765. április 15.) orosz fizikus, kémikus, prózaíró, költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyenyiszovkában született. Édesanyja parasztlány, édesapja halász volt. Moszkvába ment tanulni, majd Szentpéterváron folytatta tanulmányait.

A Szentpétervári Egyetem kémiaprofesszora lett. 1748-ban felfedezte a tömegmegmaradás törvényét.

Nagy Katalin trónra lépése után mellőzték, s amikor a cárnő egy német tudóst bízott meg az orosz történelem megírásával, Lomonoszovot megütötte a guta. Halála után a jobbágyrendszert támadó írásait elkobozták, s a monarchia és egyház támogatójaként állították be őt - holott materialista volt és a nép felemelésének híve. Ő az orosz felvilágosodás első képviselője, fő célja hazája tudományos életének fellendítése volt.

A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője. A sokoldalú tudós alkotta meg az első tudományos megalapozottságú orosz nyelvtant és egységes helyesírást. Huszonhat nyelven beszélt, többek között magyarul is.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Moszkvai Állami Egyetem a nevét viseli.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]