Szergej Olegovics Prokofjev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szergej Olegovics Prokofjev
Élete
Született 1954
Moszkva, Szovjetunió
Elhunyt 2014. július 26. (60 évesen)
Szülei Oleg Prokofjev
Szofija Koravina

Szergej Olegovics Prokofjev (oroszul: Прокофьев, Сергей Олегович) (sz.: 1954, Moszkva), író, antropozófus.

Apja Oleg Szergejevics Prokofjev (1928–1998) festő, szobrász, költő volt, anyja Szofia Leonyidovna (sz.1928) író, dramaturg.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művelt családban nőtt fel – nagyapja Szergej Prokofjev, szülei művészek –, festészetet és művészettörténetet tanult a moszkvai művészeti főiskolán.

Már fiatal diák korában komolyan érdeklődött a keleti kultúrák és filozófiák iránt. 14 éves korában, egy Krím-félszigeti nyaralás alkalmával, a család ismerősének, Maximilian Volosinnak a házában hatalmas könyvtárat talált, és ott találkozott először Rudolf Steiner műveivel. Akkor kezdte olvasni Steiner alapvető műveit, amik életre szóló hatást gyakoroltak rá.

Az egykori Szovjetunióban igen jelentős „földalatti” antropozófus mozgalomra lelt, tagjaival együttműködve egyre jobban elmélyült a szellemtudományban. Előbb Szentpétervárott, majd Moszkvában ismerte meg az akkor még tiltott antropozófiát. Rudolf Steiner misztériumdrámáiban két szerepet is vállalt.

1981 decemberében utazhatott először Nyugat-Európába egy csak Angliába érvényes vízummal – apja ekkor már ott élt –, ő viszont leszállt a zürichi repülőtéren és Dornach felé vette útját. A Goetheanumba, az antropozófia központjába, ahol nem sokkal később már fiatal kora ellenére figyelemre méltó előadásokat tartott. Azóta is Svájcban él, jelentős antropozófiai tevékenységet folytat. Könyveit az antropozófia alapvető műveiként tartják számon.

1990-ben egyik újjáalapítója volt az Orosz Antropozófiai Társaságnak. 2001-től kezdve az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségének tagja. Többször tartott Budapesten is előadásokat.

Nős, felesége Astrid Prokofieff-Seufert, Waldorf-tanár.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rudolf Steiner und die Grundlegung der neuen Mysterien (1982)
    • Рудольф Штайнер и краеугольные мистерии нашего времени (1992)
  • Der Jahreskreislauf als Einweihungsweg zum Erleben der Christus- Wesenheit (1986)
  • Die zwölf heiligen Nächte und die geistigen Hierarchien (1986)
  • Die geistigen Quellen Osteuropas und die künftigen Mysterien des Heiligen Gral (1989);
    • Духовные судьбы России и грядущие мистерии Святого Грааля (1995)
  • Die okkulte Bedeutung des Verzeihens (1991)
  • Der Osten im Lichte des Westens I. Die Lehre von Agni Yoga aus der Sicht der christlichen Esoterik (1992)
  • Das Rätsel des Demetrius (1992)
    • Тайна царевича Дмитрия (2001)
  • Die prophetische Byline (1992)
  • Die geistigen Aufgaben Mitteleuropas und Osteuropas (1993)
  • Der Jahreskreislauf und die sieben Künste (1994)
  • Die Karmaforschung Rudolf Steiners und die Aufgaben der Anthroposophischen Gesellschaft (1994)
  • Der Fall Tomberg. Anthroposophie oder Jesuitismus (1995)
    • Нынешние последователи Томберга и их планы (1998)
  • Die himmlische Sophia und das Wesen Anthroposophie (1995); Az égi Szófia és az Antropozófia lény (Genius, 2004)
  • Die Mysterien der Hirten und der Könige im Lichte der Anthroposophie (1998)
  • Die Anthroposophische Gesellschaft und das Wesen Anthroposophia (1999)
  • Die Begegnung mit dem Bösen und seine Überwindung in der Geisteswissenschaft – Der Grundstein des Guten (1999)
  • Der Bolschewismus als Initiationsprinzip des Bösen (1999);
    • Встреча со злом и его преодоление в духовной науке. Камень основы добра (2003)
  • Ewige Individualität. Zur karmischen Novalis (1999)
    • Вечная индивидуальность. Очерк кармической биографии Новалиса (2000)
  • Der Osten im Lichte des Westens II. Die Lehre von Alice Bailey aus der Sicht der christlichen Esoterik (2001)
  • Der Osten im Lichte des Westens III. Die Geburt der christlichen Esoterik im 20. Jahrhundert und die ihr widerstrebenden okkulten Mächte (2002)
  • Die Grundsteinmeditation als Schulungsweg (2002)
  • Menschen mögen es hören (2002)
  • Novalis und Goethe (2002)
  • Die Grundsteinmediation. Ein Schüssel zu den neuen Christlichen Mysterien (2003)
  • Das Geheimnis der zwei Johannes-Gestalten an der Zeitwende (2004)
  • Die Beziehung des späteren Tomberg zu Rudolf Steiner und zur Anthroposophie (2004)
  • General von Magenschmerz und andere (2004)
  • Zusammengepresst. Wesenszüge von Internet und HHD (2004);
  • Was ist Anthroposophie? (2005)
  • Anthroposophie und „Die Philosophie der Freiheit” (2006)
  • Von der Beziehung zu Rudolf Steiner (2006)
  • Der Hüter der Schwelle und die «Philosophie der Freiheit» (2007)
  • Friedrich Schiller und die Zukunft der Freiheit (2007)
  • Maximilian Woloschin (2007)
  • Die esoterische Bedeutung gemeinsamer geisteswissenschaftlicher Arbeit (2008)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]