Ilf és Petrov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ilf és Petrov

Ilja Ilf (eredetileg Ilja Arnoldovics Fajnzilberg, Odessza, 1897. október 15.Moszkva, 1937. április 13.) és Jevgenyij Petrov (eredetileg Jevgenyij Petrovics Katajev, Odessza, 1903. december 13.Szevasztopol közelében, 1942. július 2.) szovjet-orosz írók közös művészneve. Műveik zömét együtt írták.

Hogyan írunk kettesben? Hát csak úgy, hogy kettesben írunk. Akár a Goncourt fivérek. Edmond a szerkesztőségeket járja, Jules pedig vigyáz a kéziratra, nehogy az ismerősök ellopják.
– Aranyborjú

Odesszai születésűek voltak, de Moszkvában ismerkedtek meg. A Gudok című lapnál dolgoztak, ahol munkatársak voltak. (Itt dolgozott többek közt Jurij Olesa és Mihail Bulgakov is.)

Szatirikus látásmódjuk és gyűlöletük a NEP-korszak visszás jelenségei iránt csakhamar barátokká tette őket. Trilógiának tervezett nagy művükből csak két regény készült el. Mindkét könyv főhőse egy nincstelen, minden hájjal megkent férfi, Osztap Bender. Egyetlen cél lebeg a szeme előtt: könnyen meggazdagodni.

Műveik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztap Bender szobra Elisztában

Tizenkét szék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a regényben Osztap Bender és egyik üzlettársa a Szovjetunió kezdeti éveiben egy széket keresnek, amiben valakik ékszereket rejtettek el. Csak egy baj van, hogy abból a székből még 11 ugyanolyan van szétszóródva az ország egész területén.

A regény epizódfigurái fogalommá váltak, nyelvi leleményei szállóigévé lettek.

A regény végén Osztap Bender meghal.

Egy cukortartóba két papírszeletet tettünk, egyikre reszkető kézzel egy halálfej és két csirkecsont volt rajzolva.
A halálfejet húztuk ki, és félóra múlva a nagy kombinátor nem volt többé. Nyakát borotva metszette át.”
– Aranyborjú

A könyv óriási sikere nyomán keletkezett a második könyv. Ehhez Osztap Bendert a szerzőknek fel kellett támasztaniuk.

Aranyborjú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben Osztap újabb cselre készül. Kinyomozza, hogy egy senki kis könyvelő milliárdokat sikkasztott. Mivel nála vannak a bizonyítékok, egymillió rubelt kér cserébe. Ezért a pénzért még a sivatagba is elmegy.

Az Aranyborjú magyarul először A szovjetmilliomos címmel jelent meg (1934).

2006-ban 8 részes filmsorozatot készült belőle Oroszországban. Osztap Bendert Oleg Menysikov játszotta. Magyarországon 2008-ban bemutatta a Duna TV.

Megfilmesítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1933 – Tizenkét szék
  • 1938 – Tizenhárom szék
  • 1961 – Teljesen komoly (Совершенно серьёзно)
  • 1961 – Hogyan született Robinson? (Как создавался Робинзон)
  • 1968 – Az aranyborjú
  • 1970 – Tizenkét szék
  • 1971 – Tizenkét szék
  • 1972 – Ilf és Petrov villamoson (Ехали в трамвае Ильф и Петров)
  • 1976 – Tizenkét szék
  • 1988 – Ragyogó személyiség (Светлая личность)
  • 1993 – Egy félkegyelmű álmai (Мечты идиота)
  • 2004 – Tizenkét szék
  • 2006 – Az aranyborjú

Emlékezetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Róluk nevezték el a 3668 Ilfpetrov jelű aszteroidát.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Aranyborjú témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilf és Petrov témájú médiaállományokat.