II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
| II. Vlagyimir | |
 |
|
|
|
|
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1113 – 1125. május 19. |
|
| Elődje | II. Szvjatopolk |
| Utódja | I. Msztyiszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 1053. május 26. |
| Elhunyt | 1125. május 19. Kijev mellett |
| Édesapja | I. Vszevolod |
| Édesanyja | Mária |
II. Vlagyimir Monomah, teljes nevén Vlagyimir Vszevolodovics Monomah (oroszul Владимир Всеволодович Мономах), (1053. május 26. – Kijev, 1125. május 19.[1][2]) kijevi nagyfejedelem 1113-tól haláláig.
Tartalomjegyzék |
Élete és uralkodása [szerkesztés]
Vszevolod Jaroszlavics nagyfejedelem, és Mária (IX. Kónsztantinosz bizánci császár leánya) fiaként született.[3] 1076-tól 1078-ig mint Perejaszlavli fejedelem uralkodott.[3] Ifjú korában bekapcsolódott a Kijevi Rusz politikai életébe, apja és nagybátyja, I. Izjaszláv oldalán harcolt a csernyigovi csatában (1078), ahol legyőzték unokatestvéreit, Oleg Szvjatoszlavicsot és Borisz Vjacseszlavicsot.[4] Amikor I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem lett, Vlagyimir lett Csernyigov fejedelme (1078-1093).[4] Édesapja halála után a béke és az ország egysége megőrzése érdekében előbb lemondott a kijevi trónról unokaöccse, II. Szvjatopolk javára.[3] 1094-től 1113-ig újra Perejaszlavl fejedelemségét kapta.[3] Kitért a magyar király, Kálmán elől, amikor az beavatkozott az orosz ügyekbe.[3] Kálmán 1099-ben Przemyśl ostrománál – amikor az oroszok a kunokat hívták be ellene – súlyos vereséget szenvedett.[3]
Vlagyimir helyreállította a békességet volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak, 1097-ben és 1100-ban.[4]
1100 után "szent" hadjáratot hirdetett a polovecek (kunok) ellen, amelyben végre nagy hírnevet szerzett magának.[3] Amikor 1113-ban meghalt unokatestvére, II. Szvjatopolk (1093-1113), a kijevi vecse Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek.[4] A nagyfejedelem továbbra is csaknem állandóan hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett kipcsakokkal, akik Kijevtől délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és 1061-től fosztogatták a Kijevi Ruszt. Az orosz földek egyesítéséhez a dinasztikus házassági politikát is felhasználta: maga angol hercegnőt vett feleségül, leányait pedig a dán, a norvég és a bizánci udvarba házasította be.[3] Öt fiából négyen fejedelmek lettek.[3] Az ő uralma bizonyult az orosz történelem utolsó szakaszának, amelyben Kijev volt a központja a feudális orosz világnak.[3]: a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a Kijevi Rusz hanyatló erejét, biztosítani tudta a Kijevtől távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben. Ő alapította a Kljazma folyó mentén Vlagyimir városát, amely a 12. században Kijev helyett a fejedelmi székhely lett.
Egyéb [szerkesztés]
- Ebben az időben írta a pecserszki kolostor egyik szerzetese, Nesztor az ún. Nesztor-krónikát.[3]
- Ekkor keletkezett a Vlagyimir Monomah statútuma, amely a Ruszkaja Pravda törvénygyűjteménynek a XIII. század fordulójáról való "hosszabb változatába" is bekerült.[3]
- Vlagyimir maga is kiváló író volt: a részfejedelmekhez írt "Intelme" a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolja az ideális fejedelem képmását[3]: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit.[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 48. oldal
- ^ a b c d e f g h i j k l m Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 244. oldal
- ^ a b c d e Краткая биография Владимира Мономаха (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Szvjatopolk |
|
Következő uralkodó: I. Nagy Msztyiszlav |
|
|||||||||||||||||||||||
