Andrej Belij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borisz Nyikolajevics Bugajev
Bakst bely.jpg
Andrej Belij. Leon Szamojlovics Bakszt rajza
Élete
Született 1880. október 26.
Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt 1934. január 8. (53 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Nemzetiség orosz
Felesége Ászja Turgenyeva
Klavgyija Vasziljeva
Pályafutása
Írói álneve Andrej Belij
Irodalmi irányzat szimbolizmus
Fontosabb művei Az ezüst galamb (1910)

Andrej Belij (oroszul: Андрей Белый), sz. Borisz Nyikolajevics Bugajev/Борис Николаевич Бугаев (Moszkva, 1880. október 26. – Moszkva, 1934. január 8.). Író, költő, antropozófus, az orosz szimbolizmus egyik képviselője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Nyikolaj Vasziljevics Bugajev matematikaprofesszor, anyja Alekszandra Dmitrijevna (sz. Jegorova) zongorista volt. A gyermek Andrej intellektuális és művészkörnyezetben nőtt fel, 16 évesen kezdett írni. A gimnázium elvégzése után a Moszkvai Egyetemen fizika-matematikát tanult, 1903-ban doktorált.

1909-ben megismerkedik Ászja Turgenyeva (1890–1966) grafikusművésszel, akit később feleségül vesz.

1912-ben találkozik Belij először Rudolf Steinerrel.

1914 márciusától a svájci Dornach-ban élnek. Közreműködnek a Goetheanum, az antropozófia központi épületének építésében.

1916-ban Belij fellelkesülve az oroszországi változásoktól, hazatér. Komoly munkát végez az Orosz Antropozófiai Társaságban, ahol két év alatt több mint 300 előadást tartanak. Tagjai között volt többek között Mihail Csehov színész és Tatyjana Kiszeljova, aki Dornach-ban az euritmia tanítója volt.

Kiábrándul a forradalom véres következményeitől, majd különválik feleségétől, aki elhagyja Oroszországot.

1921-ben megismerkedik Klavgyija Vasziljevával (1886–1970), újra nősül.

1923-ban betiltják az Orosz Antropozófiai Társaságot, tagjait meghurcolják, sokan munkatáborokban végezték életüket. 1931-ben Belij levelet ír a bolsevista rezsimnek a Társaság és tagjainak üldöztetése miatt, ám minden eredmény nélkül.

Élete utolsó éveiben emlékiratain, valamint főművén dolgozott, melyet háromrészesre tervezett, címe: »A tudati lélek története« lett volna, ám a kézirat végül is befejezetlen maradt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • versek [1]
  • 1910. Серебряный голубь – regény. (Az ezüst galamb. Bp., 1926)
  • 1913. Петербург – regény. (Pétervár. Bp., 1985)
  • 1915. Котик Летаев – regény. (Keresztrefeszítés. Bp., 1969)
  • 1917. Рудольф Штейнер и Гёте в мировоззрении современности – tanulmányok.
  • (1975) Verwandeln des Lebens – emlékiratok. (Rudolf Steinerről. 37. fejezet)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szilárd Léna: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény poétikája (Bp., 2000)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]