Mihail Afanaszjevics Bulgakov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Bułhakow.jpg
Élete
Született 1891. május 15.
Kijev, Orosz Birodalom
Elhunyt 1940. március 10. (48 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Nemzetiség orosz
Felesége Tatjana Nyikolajevna Lappa (1913)
Ljubov Belozerszkaja (1924)
Jelena Szergejevna Silovszkaja (1932)
Pályafutása
Jellemző műfajok szatíra, groteszk
Fontosabb művei A Mester és Margarita
Mikhail Bulgakov signature.svg
Mihail Afanaszjevics Bulgakov aláírása

Mihail Afanaszjevics Bulgakov (oroszul Михаил Афанасьевич Булгаков, Kijev (Ukrajna) 1891. május 15.Moszkva, 1940. március 10.) orosz író. Az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mihail Bulgakov, a kijevi hittudományi főiskola professzorának fia, 1909-ben a gimnázium elvégzése után beiratkozott a kijevi egyetem orvostudományi szakára. 1916-ban lediplomázott és Szmolenszk vidékén fogadott el egy állást, mielőtt Vjazmában kezdett volna praktizálni. 1915-ben elvette feleségül Tatyjana Nyikolajevna Lappát.

Az orosz polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Népköztársaság hadseregébe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. Egy ideig Csecsenföldön volt a kozákoknál, majd Vlagyikavkazba került. 1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett el egy-egy prózadarabot publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Gudok több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az orosz írószövetségbe.

Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. 1928-ban beutazták a Kaukázust, Tiflisz, Batum, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. Első ötletei A Mester és Margarita kapcsán ekkortájt születtek meg az írónak, aki 1932-ben harmadszorra is megnősült, feleségül véve az 1929-ben megismert Jelena Szergejevna Silovszkaját.

1930 után Bulgakov művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai (többek között a Menekülés, Bíbor sziget, A Turbin család napjai) eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott az író e számára hálátlan helyzetről és nehéz anyagi helyzetéről. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát mint rendező-asszisztens a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban (Московский художественный театр им. Чехова). Sztálin maga hívta fel Bulgakovot és ígért neki segítséget, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban tevékenykedett mint rendezőasszisztens. 1932-ben közreműködött Gogol Holt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott.

1939-ben megírta a Рашель szövegkönyvét és egy Sztálinról szóló darabon (Batum) is dolgozott. Bulgakov műveit reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra és nem is mutathatta be őket. Egészségi állapota rohamosan romlott. Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Bulgakov lediktálta feleségének A Mester és Margarita utolsó változatát. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg. Egy nappal később a szovjet írószövetség épületében megemlékezést tartottak, amely előtt Szergej Merkurov szobrász mintát vett a halotti maszkról.

A 3469 Bulgakov aszteroida az íróról kapta nevét.

Irodalmi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bulgakov keserűen rosszalló és groteszk leírása az akkor születésben lévő Szovjetunió hétköznapjairól gyakran fantasztikus és abszurd vonásokat tartalmazott – ez az orosz nyelvű irodalomban Gogol óta a társadalmi kritika tipikus módszere. Sok műve a szigorú sztálinista cenzúra áldozata lett, ezeket csak sok évvel a halála után ismerhette meg az olvasóközönség. A Kutyaszív már 1925-ben kész volt, a Szovjetunióban 1987-ben nyomtatták ki először.

Legismertebb, világhírű művét, A Mester és Margaritát haláláig írta, de csak 1966-67-ben jelenhetett meg.

Bulgakov néhány művét megfilmesítették, erre példa a Fehér gárda és az Iván Vasziljevics (Iván Vasziljevics hivatást cserél címmel), Kutyaszív (ugyanezzel a címmel). Magyarországon Várkonyi Gábor rendezése alatt az írása alapján egy TV-drámát készítettek 1977-ben Boldogság cím alatt, illetve Szirtes András készített különleges, dokumentum-alapú művészfilmet A Mester és Margarita, valamint Bulgakov élete alapján Forradalom után címmel 1988-1989-ben.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prózai alkotások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Стальное горло (1919?)
  • Белая гвардия (1922–1924); Fehér gárda (1968, 2007: első magyar cenzúrázatlan kiadás)
  • Записки на манжетах (1923)
  • Вьюга (1925); Hóvihar
  • Звёздная сыпь (1925)
  • Зойкина квартира (1925)
  • Кабала святош (1929)
  • Крещение поворотом (1925); Tűzkeresztség szülészetből
  • Роковые яйца (1924); Végzetes tojások
  • Полотенце с петухом (1925); Kakasmintás törülköző
  • Пропавший глаз (1925); Az elveszett szem
  • Тьма египетская (1925)
  • Собачье сердце (1925); Kutyaszív
  • Морфий (1926); Morfium
  • Бег (1926–1928)
  • Багровый остров (1927)
  • Мастер и Маргарита (1928–1940) 1966-ban jelent meg először oroszul; A Mester és Margarita (1969-től)
  • Блаженство (1934)
  • Иван Васильевич (1936)
  • Мольер 1936); Molière regény
  • Театральный роман (1936–1937); Színházi regény (1986)
  • Последние дни (1940)
Mihail Bulgakov és felesége sírja Moszkvában

Drámák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Turbin család napjai (Дни Турбиных), első előadás 1926. október 5-én
  • Menekülés (Бег)
  • Zojka lakása (1925)
  • Bíbor sziget (1927)
  • Ádám és Éva (1931)
  • Képmutatók cselszövése (Molière) (Kабала cвятoш /Мольер)
  • Puskin utolsó napjai (Поcлeдние дни Пушкина)
  • Boldogság (Блаженcтвo)
  • Iván, a rettentő (Иван Васильевич, 1931)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Don Quijote (Дон Кихот)
  • A 13-as ház (Дом Nr. 13)
  • Ördögösdi (Дьяволиада)
  • Csicsikov kalandjai (Похождения Чичикова)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michail Afanasjewitsch Bulgakow című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Bulgakov témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Mihail Bulgakov témában.