Igor-ének

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasznyecov: A csatatér Igor veresége után, 1880

Az Igor-ének (vagy: Ének Igor hadáról) az egyik legrégibb orosz irodalmi nyelvemlék. (Oroszul: Слово о полку Игореве).

Tárgya Igor, novgorod-szeverszki nagyfejedelem 1185. évi hadjárata a polovecek (kunok) ellen.

A rabló, nomád kunok a 11. század közepe óta háborgatták betöréseikkel a részfejedelemségekre szakadt Oroszországot. 1184-ben Szvjatoszlav kijevi nagyfejedelem vezetésével az egyesült orosz csapatok győzelmet arattak felettük, de a hadjáratról lekésett Igor, dicsőségről álmodozva újabb meggondolatlan hadjáratot indított ellenük, amelynek során az orosz sereg teljesen megsemmisült. Igor fogságba került, de sikerült megszöknie.

A gyászos végű hadjáratot 1187-ben énekelte meg az ismeretlen szerző. A szerző elmondja a balsikerű hadjárat történetét, kárhoztatja az orosz fejedelmek testvérharcát, amely lehetővé tette a pogányok betörését, majd megénekli Igor fogságba esését, menekülését és hazatérését.

A kéziratra 1795-ben találtak rá, és nyomtatásban 1800-ban adták ki először.

A kézirat 1812-ben, a moszkvai tűzvészben megsemmisült.

A mű eredetileg prózában íródott, de költőisége, belső ritmikája arra ösztönözte az orosz költőket, hogy később verses formába ültessék át.

Az Igor-énekből merítette tárgyát Borogyin Igor herceg c. operájához, és sok más képzőművészeti és zenei alkotás forrása is.

Magyar kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ferincz István témában.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Igor-ének témájú médiaállományokat.