Alekszandr Alekszandrovics Blok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alekszandr Blok
Alexander Blok.jpeg
A fiatal Blok
Élete
Született 1880. november 28.
Szentpétervár
Elhunyt 1921. augusztus 7. (40 évesen)
Petrográd
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Jellemző műfajok költészet
Irodalmi irányzat szimbolizmus
Блок Александр автограф 1921.JPG
Alekszandr Blok aláírása

Alekszandr Alekszandrovics Blok (oroszul: Алекса́ндр Алекса́ндрович Блок, Szentpétervár, 1880. november 28.Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blok értelmiségi családba született, édesapja, Alekszandr Lvovics jogászprofesszor, édesanyja, Alekszandra Andrejevna Beketova a Szentpétervári Egyetem rektorának művelt lánya volt[1], aki maga is írogatott és műfordított.[2] Anyja irodalmi műveltsége nagy hatással volt fejlődésére.[3] Nem sokkal születése után szülei szétváltak, Blok a legtöbb időt anyai nagyapjánál töltötte vidéken. 1889-ben édesanyja újra férjhez ment, Franc Felikszovics Kublickij-Piottuh katonatiszthez.

Blok 16 évesen lett színházrajongó, jórészt Shakespeare darabjai keltették fel az érdeklődését.[4] 1898-ban felvették a pétervári egyetem jogi karára, 1901-ben átjelentkezett a történelmi-filológiai karra, ahol 1906-ban végzett. 1903-ban feleségül vette a neves orosz kémikus, Mengyelejev lányát, Ljubov Mengyelejevát.

Első versét öt évesen írta,[1] először 1903-ban publikált. Korai verseit házassága ihlette, stílusára, egyéniségére Puskin költészete és Vlagyimir Szolovjov filozófiája volt hatással.[1] Első önálló kötete 1904-ben jelent meg Versek a Szépséges Hölgyről (Стихи о прекрасной даме) címmel, mely lírai monológokat tartalmaz.[3]

A forradalmi események lírájára is hatással voltak. A misztikus szerelmes versek helyét a városi lét kérdései, a forradalmi események és azok hatásai vették át. Sok kritikusa, köztük barátja, Andrej Belij is úgy vélte, Blok „elárulta” korábbi ideáljait.[1] Blok ez időtájt kezdett el az alkoholhoz fordulni.[4] Verselése is megváltozott, korábban a verselés, hangzás volt fontos számára, majd egyre inkább átvette ezek helyét a szabadvers.[4] Szimbólumai egyre sötétebbek lettek, a várost lélektelen, pokoli helyként élte meg, ahol nem várja más, csak magány és bánat.[4] Míg felesége egy orosz színtársulattal turnézott, Blok több rövid életű kapcsolatba bonyolódott, egyre többet ivott, egészsége elkezdett romlani. Az 1917-es forradalom után egy ideig a bolsevikokat pártolta, de hamar kiábrándult az új rendszerből.[1]

1919-ben a Bolsoj Színház igazgatója lett, mellette irodalmi folyóiratot szerkesztett. 1921-re betegsége súlyosbodni kezdett, nem tudod járni, és egyre azt hajtogatta, hogy nem hallja már a költészet zenéjét. Makszim Gorkij megpróbált neki vízumot szerezni, hogy külföldre utazhasson gyógykezelésre, de a vízumot csupán egy nappal halála előtt engedélyezték neki.[5]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • Versek a Szépséges Hölgyről (1904, Стихи о прекрасной даме)
  • Hóálarc (1907, Снежная маска)
  • Komédiásdi (1906, Балаганчик) - dráma
  • Tizenketten (1918, Двенадцать)

Magyarul:

  • Alekszandr Blok versei (Európa, Lyra Mundi, 1977)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Britanica Encyclopedia
  2. Encyclopedia of World Biography
  3. ^ a b Az orosz szimbolizmus
  4. ^ a b c d Encyclopedia of Soviet Writers
  5. Orlando Figes. A People's Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924, 1996, ISBN 0-7126-7327-X, pages 784-785

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Blok témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak