Kijev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Kijev
Київ

Kijev központja, a Majdan Nezalezsnosztyi (Függetlenség tere)

zászlaja

címere

Elhelyezkedése

Kijev elhelyezkedése Ukrajnában

Koordinátái: é. sz. 50°27′ k. h. 30°31′24’’

Kormányzat

Ország
Tartomány

Ukrajna
Kijev

Polgármester

Leonyid Csernoveckij

Népesség

Város (2005)

2,660,401 fő

Népsűrűség

3,299 fő/km²

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

839 km²

Időzóna
Nyáron (DST)

EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)

Weboldal: http://www.kmr.gov.ua

Kijev (ukránul: Київ / Kyiv / Kijiv, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul: Киев / Kijev) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakosainak száma 2 642 486 (2003), becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót. Kijev Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja.

[szerkesztés] Fekvése

Kijev az ország északi-középső részén, a Dnyeper folyó két partján fekszik. A város eredetileg csak a folyó jobb partján települt, de a 20. században a bal partra is átterjeszkedett. A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képezett. A várost északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.

[szerkesztés] Története

Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A várost valószínűleg az 5. században a korai keleti-szlávok alapították mint az idők során kialakult fontos kereskedelmi helyet. A pontos időpontot nehéz meghatározni, hivatalosan azonban 1982-ben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját. A 8. és a 9. században Kijev a Kazár Birodalomhoz tartozott. A 9. század végétől Kijevet a varégok birtokolták, és a város lett a központja a kialakuló Kijevi Rusznak, mely Kijev 12. századig tartó aranykorát hozta.

1240-ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette tatár sereg a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt. 1362-től a Litván Nagyhercegség, majd 1569-től Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.

Kijev látképe a botanikus kertből

A 17. században az orosz cár uralma alá került, de továbbra sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A város csak a 19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni. Az I. világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Körtársaság legfontosabb városa, 1934-től fővárosa lett. A II. világháborúban elfoglalták a német csapatok, és a város súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen elpusztult. A romokból azonban gyorsan újjáépült és a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa lett. 1991-óta a független Ukrajna fővárosa.

A volt Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlón a mai Kijev is a régi és az új keveréke. Az 1970-es évek és az 1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik. Ennek eredményeként a kijevi alsóváros elég tarka képet mutat, a modern épületek a régi halványsárga, kék és szürke lakóházak között.

Szent Szófia templom

A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő. Ma már nagyon népszerűek a városkörnyéki házak. Az ezredfordulót követően itt is érződik a nyugati hatás, a belvárosban nyugati stílusú lakóházak, éjszakai bárok, éttermek, elegáns szállodák épülnek. Egyre inkább előtérbe kerül a turizmus fejlesztése és Kijevet is egyre inkább turistalátványossággá kívánják tenni. Egyre másra újítják fel és szépítik a városközpont házait, a város történelmi részein pedig egyre több ajándékbolt, ékszerüzlet, népművészeti és vallási tárgyakat árusító üzlet nyílik.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Marijinszkij-palota 1745 és 1752 között épült, 1870-ben újjáépítették
A Külügyminisztérium épülete
A Pecserszka Lavra-barlangkolostor
Szent Szófia-székesegyház
Szent Mihály-székesegyház
Szent András-templom
Szent Vlagyimir-székesegyház
A Zoloti Vorota-erőd (a régi városfal maradványa)
A Szaljut szálloda
A Dicsőség tér az ismeretlen katona sírjával
Bohdan Hmelnickij lovasszobra
Nagy Szent Vlagyimir emlékműve
A Nagy Honvédő Háború Múzeuma
Az Afganisztáni Háború emlékmúzeuma
A kijevi botanikus kert

A Szent András templom	Az ukrán Parlament	Az Ukrán Nemzeti Operaház	A Marijinszkij palota
A Szent Mihály székesegyház	Kii, Sek and Horiv, Kijev alapítói	Az Ukrán Nemzeti Bank épülete	A II. világháború hőseinek emlékműve
A Szent Mihály székesegyház	Az Aranykapu	Pecserszka Lavra nagy harangtornya	Pecserszka Lavra