Kijev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kijev (Київ)
Maidan Nezalezhnosti6.jpg
Majdan Nezalezsnosztyi (Függetlenség tere)
Kijev címere
Kijev címere
Kijev zászlaja
Kijev zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kijev
Irányítószám 01000
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2 660 401 fő (2005) +/-
Népsűrűség 3299 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 839 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kijev  (Ukrajna)
Kijev
Kijev
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′Koordináták: é. sz. 50° 27′, k. h. 30° 31′
Kijev weboldala

Kijev (ukránul: Київ / Kijiv, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul Киев / Kijev) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakosainak száma hivatalosan 2 642 486 (2003), de becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót. Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijev az ország északi-középső részén, a Dnyeper folyó két partján fekszik. A város eredetileg csak a folyó jobb partján települt, de a 20. században a bal partra is átterjeszkedett. A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képezett. A várost északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijev éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Rekord max. hőmérséklet (°C) 11,1 17,3 22,4 30,2 33,6 35,0 39,4 39,9 33,8 27,9 23,2 14,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,6 −1,1 4,3 13,6 20,5 23,5 24,5 24,0 19,1 12,3 4,8 0,1
Átlaghőmérséklet (°C) −3,5 −3,0 1,8 9,3 15,5 18,5 20,5 19,7 14,2 8,4 1,9 −2,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −8,2 −6,8 −2,1 4,8 10,7 13,8 15,1 14,4 10,0 4,8 0,0 −4,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −31,1 −32,2 −24,9 −10,4 −2,4 2,4 5,8 3,3 −2,9 −17,8 −21,9 −30,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 48 46 39 48 53 73 88 69 47 35 51 52
Havi napsütéses órák száma 31 56 124 180 279 270 310 248 210 155 60 31
Forrás: worldweather.org


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A várost valószínűleg az 5. században a korai keleti-szlávok alapították mint az idők során kialakult fontos kereskedelmi helyet. A pontos időpontot nehéz meghatározni, hivatalosan azonban 1982-ben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját. A 8. és a 9. században Kijev a Kazár Birodalomhoz tartozott. A 9. század végétől Kijevet a varégok birtokolták, és a város lett a központja a kialakuló Kijevi Rusznak, mely Kijev 12. századig tartó aranykorát hozta.

1240-ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette tatár sereg a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt. 1362-től a Litván Nagyhercegség, majd 1569-től Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.

Kijev látképe a botanikus kertből

A 17. században az orosz cár uralma alá került, de továbbra sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A város csak a 19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni. Az első világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Körtársaság legfontosabb városa, 1934-től fővárosa lett. A második világháborúban elfoglalták a német csapatok, és a város súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen elpusztult. A romokból azonban gyorsan újjáépült és a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa lett. 1991-óta a független Ukrajna fővárosa.

A volt Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlón a mai Kijev is a régi és az új keveréke. Az 1970-es évek és az 1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik. Ennek eredményeként a kijevi alsóváros elég tarka képet mutat, a modern épületek a régi halványsárga, kék és szürke lakóházak között.

Szent Szófia templom

A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő. Ma már nagyon népszerűek a városkörnyéki házak. Az ezredfordulót követően itt is érződik a nyugati hatás, a belvárosban nyugati stílusú lakóházak, éjszakai bárok, éttermek, elegáns szállodák épülnek. Egyre inkább előtérbe kerül a turizmus fejlesztése és Kijevet is egyre inkább turistalátványossággá kívánják tenni. Egyre másra újítják fel és szépítik a városközpont házait, a város történelmi részein pedig egyre több ajándékbolt, ékszerüzlet, népművészeti és vallási tárgyakat árusító üzlet nyílik. A 2013 végén kezdődött és 2014 februárjában véget ért forradalom során a városközpont (Majdan) több épülete megrongálódott, így például, a Szakszervezetek Háza leégett.[1]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolsági közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város légi közlekedése három nemzetközi repülőtéren zajlik, melyből kettő utas-szállításra alkalmas, egy pedig teherforgalmat bonyolít. Az egyik, a régebbi a város középső, déli részén található Zsuljani repülőtér (Kijevi nemzetközi repülőtér) amely a kisebb, regionális járatokat fogadja, de ide érkeznek többek között a Wizz Air légitársaság budapest járatai is. Fejlődése korlátozott a lakott területek közelsége miatt. A másik pedig a város keleti, a Dnyeper bal partjától keletre telepített Boriszpili nemzetközi repülőtér, melyben adottságai miatt jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A nemzetközi járatok túlnyomó többsége ide érkezik és innen indul. Ezen kívül az északnyugatra elterülő előváros, Hosztomel közelében fekvő, főként teherforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Hosztomeli repülőtér is a közelben található, amely az Antonov-tervezőiroda honi repülőtere is egyben.

Városi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kijevi metró (Ukránul: Київський метрополітен or Київське метро) a fő tömegközlekedési módja a város lakosainak.

Metróvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1-es vonal 1-es vonal: Szvjatosin-Brovari (Святошинсько-Броварська) Hossza: 22,6 km. Állomások száma: 18
  • 2-es vonal 2-es vonal: Kureniv-Vörös Hadsereg (Куренівсько-Червоноармійська) Hossza: 19,4 km. Állomások száma: 17
  • 3-es vonal 3-as vonal: Szirec-Pecserszk (Сирецько-Печерська) Hossza: 23,9 km. Állomások száma: 16

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kijev Podol városrészéének látképe

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházi látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északról délre:

  • Kirill templom (Кириллівська церква). Telihi Olenj u. 12B. M: Petrivka, Dorogozsicsi. A 12. században alapították. 10 millió dolláros felújítás után középkori freskói csodás látványt nyújtanak. Egy elmegyógyintézet területén található.
  • Ar-Rahma mecset (Мечеть ’Ар-Рахма’). Lukjanivszka u. 46. M: Lukjanivszka. A Tatár temetőben található.
  • Rozenberg Zsinagóga (Синагога Розенберга). Haszid zsinagóga. Tarasza Sevcsenka u. 29. Épült a 19. század végén.
  • Szent Miklós templom (Церква святого Миколи Набережного). Szkovorodi Grigorij u. 12. M: Kontraktova ploscsa. Ukrán barokk. Épült 1772-ben.
  • Angyali Üdvözlettel Áldott Szűz Mária templom (Церква Благовіщення Пресвятої Богородиці при Києво-Могилянській академії). Szkovorodi Grigorij u. Barokk. Épült 1740-ben.
  • Szent Miklós (Pritiszka) templom (Церква святого Миколи Притиска). Horiva u. 5/a. M: Kontraktova ploscsa. Épült 1638-ban.
  • Szent Flórián Apácazárda (Свято-Вознесенський Флорівський жіночий монастир). Pritiszko-Mikilszka bul. M: Kontraktova ploscsa. Felszentelték 1566-ban.
  • Kazanyi Szűz Mária ikon temploma illetve Kazanyi templom (Казанська церква) Frolivszka u. 8. Épült 1840-ben.
  • Szent Katalin görög-keleti ortodox kolostor harangtornya (Дзвіниця грецького Свято-Катерининського монастиря). Kontraktova tér. 2A. M: Kontraktova
  • Szent András-templom Андріївська церква Andrejevszki lejtő 23. M: Arany Kapu/Zoloti Vorota vagy Függetlenség tere/Majdan Nezalezsnosztyi. Bartolomeo F. Rastrelli építész legszebb műve. 1744. szeptemberében Erzsébet cárnő személyesen rakta le az alapkővét.
  • Szent Szófia-székesegyház épületegyüttese (Національний заповідник "Софія Київська") Volodimirszka u. 24. 1037-ben alapította kijevi Jaroszláv nagyherceg. Pazar mozaikdíszités.
    • Szent Szófia-székesegyház harangtornya (Дзвіниця Софійського собору). Épült 1699-ben. 2008-ban a Kijevi Rusz alakulásának 1020. évfordulójára 20 új harangot szenteltek fel összesen 835 kg-ot.
  • Szent Mihály-székesegyház és Történelmi Múzeum Михайлівський собор, Музей історії Михайлівського Золотоверхого собору). Trjohszvjatitelszka u. 8. Építette 1113-ban Bölcs Jaroszláv unokája Szvatopluk herceg. 45 m² középkori mozaik.
  • Szent Sándor római katolikus templom (Kостьол святого Олександра). Kosztyolna u. 17.
  • Karaita Kenasza ("Кенаса Караїмська" héber: קָרָאִים) Karaita zsinagóga. A karaiták 1850-ig éltek a városban. Mór stílus. Egykor Solomon Cohen ingatlana volt.
  • Szent Vlagyimir-székesegyház (Володимирський кафедральний патріарший собор) Sevcsenko Tarasza u.20. M: Egyetem. Épült 1862–82. Orosz-bizánci stílus. A főhajó freskóit 9 orosz-lengyel-ukrán festő 11 éven át készítette.
  • A Pecserszka Lavra-barlangkolostor.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Zoloti Vorota-erőd (a régi városfal maradványa)
  • A Nagy Honvédő Háború Múzeuma
  • Az Afganisztáni Háború emlékmúzeuma
  • Ukrán Állami Repülési Múzeum

Természeti látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kijevi botanikus kert

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Marijinszkij-palota 1745 és 1752 között épült, 1870-ben újjáépítették
  • A Külügyminisztérium épülete
  • A Szaljut szálloda
  • A Dicsőség tér az ismeretlen katona sírjával
  • Bohdan Hmelnickij lovasszobra
  • Nagy Szent Vlagyimir emlékműve

Híres kijeviek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kijev témájú médiaállományokat.


Forráshivatkozás-hiba: A lapon forráshivatkozás található, azonban nincs {{jegyzetek}} sablon.