Vlagyimir Szemjonovics Viszockij
| Vlagyimir Viszockij | |
| Viszockij 1979-ben | |
| Született | Moszkva, Szovjetunió 1938. január 25. |
| Elhunyt | Moszkva, Szovjetunió 1980. július 25. (42 évesen) |
| Foglalkozása | színész, költő |
| Vlagyimir Viszockij az IMDb-n |
|
Vlagyimir Szemjonovics Viszockij, (Владимир Семёнович Высоцкий), Moszkva, 1938. január 25. – Moszkva, 1980. július 25.; szovjet (orosz) színész, költő, bárd
- „Sosem láthattam őt, nem hallgathattam Viszockij dalait. Ő belehalt a létező szocializmusba, én túléltem”. (Földes László – Hobo)
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja katonatiszt volt, aki végigharcolta a második világháborút. 1947-1949-ben a szüleivel a Berlin melletti Eberswaldban élt (ahol apja akkor állomásozott), aztán már csak az anyjával, Moszkvában. Az iskola után egy ideig műszaki főiskolára járt, de otthagyta és belépett a MHAT (Moszkvai Művész Színház) Stúdiójába. 1956-1960). A moszkvai Puskin Színházban kezdte meg pályafutását, de hamarosan otthagyta, és megjárt egy csomó más moszkvai színházat is. Az éppenhogy megalakult Taganka Színházba 1964-ben került, és a tagja maradt azután élete végéig. A színházalapító főrendező, Jurij Petrovics Ljubimov mindenben támogatta. Felismerte dalköltői tehetségét is, és lehetőséget adott számára dalai és szövegei felhasználására a színház tevékenységében. Viszockij a Tagankán több mint húsz szerepet alakított, köztük Hamletet.
Gitárral kísért dalai már életében túlnőttek rajta. Az orosz chanson-hagyományok, a városi folklór, a kocsma-, katona-, és börtöndalok megtermékenyítő hatására eredeti, kemény, humoros és tragikus dalokat költött kora ifjúságától kezdve. Több mint ezer dalt írt, néha egy-egy film számára is. Dalainak zöme életében nem került kiadásra, csak agyonjátszott magnetofon-felvételeken terjedt. Versei életében nem jelentek meg. Harminc filmben játszott. Harmadik felesége, Marina Vlady, francia színésznő segítségével sikerült egy amerikai koncert-körutat megszervezniük. Néhány magyar filmes (Jancsó Miklós, Mészáros Márta) is segítette a vasfüggöny időnkénti átlépésében.
Tüntetésszerű temetésén Moszkvában, a Vaganykovói temetőben hatalmas tömeg jelent meg; röviddel halála után aztán egyre-másra készültek dokumentumfilmek róla. Az orosz nép tragikus hősei között tartja számon.
Filmszerepek [szerkesztés]
- 1959 – Kortársak (Сверстницы) - Moszfilm; Rendező: V. Ordynskii
- 1962 – Dima Gorin karrierje (Карьера Димы Горина) – M. Gorkii Studio Rendező: F. Dovlatyan & L. Mirskii
- 1962 – A 713 - leszállási engedélyt kér. (713-й просит посадку) – Lenfilm; Rendező: G. Nyikulin
- 1962 – Partra vetve (Увольнение на берег) – Moszfilm; Rendező: F. Mironer
- 1963 – Büntető (Штрафной удар) – M. Gorkii Studio; Rendező: V. Dorman
- 1963 – Élők és holtak (Живые и мёртвые) – Moszfilm; Rendező: Aleksandr Stolper
- 1965 – A holnap utcáján (На завтрашней улице) – Moszfilm; Rendező: F. Filipov
- 1965 – A mi házunk (Наш дом) – Moszfilm; Rendező: V. Pronin
- 1965 – A szakács (Стряпуха) – Moszfilm; Rendező: E. Keosyan
- 1966 – Gyermekkoromból hoztam (Я родом из детства) – Belarusfilm; Rendező: V. Turov
- 1966 – Szása, Szásenyka (Саша-Сашенька) – Belarusfilm; Rendező: V. Csetverikov
- 1967 – Függöleges (Вертикаль) – Odessa Film Studio; Rendező: S. Govorukhin|Sztanyislav Govoruhin & B. Durov
- 1967 – Gyors randevúk (Короткие встречи) – Odessa Film Studio; Rendező: Kira Muratova
- 1967 – Háború a tetők alatt (Война под крышами) – Belarusfilm; Rendező: V. Turov
- 1968 – Intervenció (Интервенция) – Lenfilm; Rendező: G. Poloka|Gennady Poloka
- 1968 – A tajga úra (Хозяин тайги) – Moszfilm; Rendező: V. Nazarov
- 1968 – Együtt szolgált két bajtárs (Служили два товарища) – Moszfilm; Rendező: E. Karyelov
- 1969 – Veszélyes vendégjáték (Опасные гастроли) – Odessa Film Studio; Rendező: G. Yungvald-Hilkevich
- 1969 – Fehér robbanás (Белый взрыв) – Odessa Film Studio; Rendező: Stanyiszlav Govoruhin
- 1972 – A negyedik (Четвёртый) – Moszfilm; Rendező: A. Sztolper
- 1973 – A rossz jóember (Плохой хороший человек) – Lenfilm; Rendező: I. Heific (Иосиф Хейфиц)
- 1974 – Az egyetlen út (Единственная дорога) – Moszfilm & Titograd Studio; Rendező: V. Pavlovics
- 1975 – Az egyetlen (Единственная) – Lenfilm; Rendező: I. Hejfic
- 1975 – Mr. McKinley menekülése (Бегство мистера Мак-Кинли) – Moszfilm; Rendező: Mihail Svejcer
- 1976 – Péter cár szerecsene (Сказ про то, как царь Пётр арапа женил) – Moszfilm; Rendező: Alekszandr Naumovics Mitta
- 1977 – Ők ketten (Они вдвоём) – Mafilm; Rendező: Mészáros M.
- 1979 – A találkozó helyét tilos módosítani (magyar címe: A fekete macska bandája) (Место встречи изменить нельзя); directed by Stanyiszlav Govoruhin
- 1979 – Apró tragédiák (Маленькие трагедии); rendező: Mihail Svejcer
Diszkográfia [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- A Viszockij Alapítvány hivatalos oldala; Официальный сайт Фонда В.С.Высоцкого
- Szilágyi Ákos: Az igazi Viszockij
- Hetényi Zsuzsa: "Volt mit eldalolnom..." Nagyvilág 1988. 11., 1709-1712.
- Miért halt meg Vlagyimir Viszockij?
- Baka István fordításai
- Vlagyimir Viszockij
- Vladimir Vysotsky in different tongues
- Vlagyimir Viszockij lap.hu
- Akbar Ali Muhammad. The Word of Vladimir Vysotsky
- Összkiadás, hangfelvételek
- Viszockij oroszul és magyarul - Bábelmátrix
Könyv [szerkesztés]
Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij (Vladimir ou Le vol arreté), Magvető,1989. (ISBN 963-14-1591-0)

