Borisz Lvovics Vasziljev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borisz Lvovics Vasziljev
Élete
Született 1924. május 21.
Szmolenszk
Elhunyt 2013. március 11. (88 évesen)
Moszkva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, dráma

Borisz Lvovics Vasziljev (Борис Львович Васильев), Szmolenszk, 1924. május 21.2013. március 11.[1]) szovjet regény- és drámaíró; Állami Díjas (1975).

Pályakép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borisz Vasziljev 1946-ban katonai akadémián végzett, majd katonai kutatómérnök volt az Urálban. 1954-ben lett szabadfoglalkozású író. Előbb darabjai majd versei jelentek meg, és írt filmforgatókönyveket is. Fő témája a háború volt. A Csendesek a hajnalok (más fordításban: A hajnalok itt csendesek) c. kisregénye hozta meg számára az ismertséget, ami egy háborús requiemnek tekinthető. Kiemelkedő műve a Ne lőjetek a fehér hattyúkra! c regény is. Önéletrajzi elemekkel átszőtt munka a Repülnek lovaim.

Vam privet ot babi Leri (Вам привет от бабы Леры...) c. regénye a sztálini korszak áldozatairól emlékezik meg.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Tisztek (Офицеры) 1955 (színmű)
 Tengeri utcák (Morszkije ulici), 1969 (verseskötet)
 Repülnek lovaim (Letyat moi konyi), 1984 (Szabó Mária is Árvay János ford.)
 Másnap háború volt (Zavtra bila vojna), 1984 (Árvay János ford.)
 A hajnalok itt csendesek , 1969, m. 1971, 1974, film: 1972
 Iván hajója, 1970, m. 1972 (kisregény)
 Ne lőjetek a fehér hattyúkra! 1973, m. 1978 (regény)
 Vam privet ot babi Leri, 1988 (regény)
 Az égő csipkebokor, 1988 (kisregények)
 Volt egyszer egy lány, 1989 (kisregény)
 Jaroszlav herceg és fiai (Knyaz Jaroszlav i jevo szinovja), 1997 (regény)
 Kartyezsnyik i bretyor, igrok i dueliant: zapiszki progyeda, 1998 (regény)
 Jeszty tolko mig, 2000 (regény)

Csendesek a hajnalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Quote-left-cs.svg A síráshoz nemcsak a könny kell, ami kibuggyan csillogón a szemszöglet táján, a síráshoz nemcsak a fájó, nehéz hang kell, – ami zokogás – a síráshoz hangulat kell. Quote-left-cs.svg

A Csendesek a hajnalok (А зори здесь тихие) c. regényéből színdarab és film is készült.

A színművet nálunk először a Mikroszkóp Színpad mutatta be a hatvanas években. Különböző magyar színházak jelentős sikerrel játszották és játsszák időről időre mind a mai napig.

A második világháború alatt egy szakasznyi katonalány bújik meg egy erdőben. Vezetőjük, egy komor, idősebb őrmester a dráma folyamán szinte szerető apjukká válik. A lányok felveszik a harcot egy szakasz állig felfegyverzett német katonával.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]