Ivan Andrejevics Krilov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Andrejevics Krilov
Eggink-Portrait of Ivan Krylov.jpg
Született
1769. február 13.
Moszkva
Elhunyt
1844. november 21. (75 évesen)
Szentpétervár
Foglalkozása nyelvész

Ivan Andrejevics Krilov (Moszkva, 1769. február 13.Szentpétervár, 1844. november 21.) orosz költő, író.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegényebb katona családból származik. Gyermekként vállal hivatalnoki állást. Autodidakta módon tanult. Tizenhárom évesen írta első vígoperai librettóját. 1782-ben Szentpétervárra került, ahol aktívan részt vett az irodalmi színház életében. 1789-ben Pocsta duhov címmel szatirikus folyóiratot indított, ami rövid időn belül megszűnt. 1792-ben Zrityel címmel újraindította. Szatirikus, flegmatikus nyelvezete nyelvezete jól illett piknikus alkatával. A korszak vezető személyeinek kifigurázása következtében hosszú évekig rendőri felügyelet alatt állt. 1804-től kezdte írni verses állatmeséit. 1810-től csaknem haláláig a Cári Közkönyvtár munkatársa lett. Életműve két szakaszra osztható, 1789-től a szatirikus írásai, majd 1804-től verses állatmeséi. A verses állatmesék műfajában talált magára, munkáit még életében, 1843-ban kilenc kötetbe rendezték. Elődje (Aiszóposz, Phaedrus, Jean de La Fontaine és az orosz Ivan Dmitrijev) tematikáján alapuló munkája szereplői új életre keltek. Kialakított stílusa utánozhatatlannak bizonyult. Az élőbeszéd, a dialógus törvényszerűségein épülnek fel meséi. Igen sok állatmeséje politikai ihletésű.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világirodalmi Lexikon (6. kötet) – 1979, Budapest, Akadémiai KiadóISBN 963 05 1803 1 (VI. kötet) – Szőke György