Ivan Andrejevics Krilov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Andrejevics Krilov
Eggink-Portrait of Ivan Krylov.jpg
Született
1769. január 22.
Moszkva
Elhunyt
1844. október 28. (75 évesen)
Szentpétervár
Foglalkozása nyelvész
költő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Andrejevics Krilov témájú médiaállományokat.

Ivan Andrejevics Krilov (Moszkva, 1769. február 13.Szentpétervár, 1844. november 21.) orosz költő, író.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegényebb katona családból származik. Gyermekként vállal hivatalnoki állást. Autodidakta módon tanult. Tizenhárom évesen írta első vígoperai librettóját. 1782-ben Szentpétervárra került, ahol aktívan részt vett az irodalmi színház életében. 1789-ben Pocsta duhov címmel szatirikus folyóiratot indított, ami rövid időn belül megszűnt. 1792-ben Zrityel címmel újraindította. Szatirikus, flegmatikus nyelvezete nyelvezete jól illett piknikus alkatával. A korszak vezető személyeinek kifigurázása következtében hosszú évekig rendőri felügyelet alatt állt. 1804-től kezdte írni verses állatmeséit. 1810-től csaknem haláláig a Cári Közkönyvtár munkatársa lett. Életműve két szakaszra osztható, 1789-től a szatirikus írásai, majd 1804-től verses állatmeséi. A verses állatmesék műfajában talált magára, munkáit még életében, 1843-ban kilenc kötetbe rendezték. Elődje (Aiszóposz, Phaedrus, Jean de La Fontaine és az orosz Ivan Dmitrijev) tematikáján alapuló munkája szereplői új életre keltek. Kialakított stílusa utánozhatatlannak bizonyult. Az élőbeszéd, a dialógus törvényszerűségein épülnek fel meséi. Igen sok állatmeséje politikai ihletésű.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világirodalmi Lexikon (6. kötet) – 1979, Budapest, Akadémiai KiadóISBN 963 05 1803 1 (VI. kötet) – Szőke György