Jevgenyij Lvovics Svarc
| Jevgenyij Lvovics Svarc | |
| Élete | |
| Született | 1896. október 21. |
| Elhunyt | 1958. január 15. (61 évesen) |
| Nemzetiség | orosz |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | dráma |
Jevgenyij Lvovics Svarc (Шварц, Евгений Львович), (Kazán, 1896. október 21. – Leningrád (ma Szentpétervár), 1958. január 15.) szovjet író, drámaíró, forgatókönyvíró.
Több, mint húsz színdarab, és bábjáték szerzője, nyolc játékfilm forgatókönyvírója.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Orvoscsaládba született. Apja a kazáni orvosegyetemen tanult, anyja szülészként végzett. Az apja kemény, szigorú férfi volt, míg édesanyja szelíd, kedves ember. Úgy tartják, hogy ezért Svarc már gyerekkorában képessé vált a világ különös kétértelműségének észrevételére. Bonyolult lelkületű gyerek volt. Igen hamar megtanult olvasni, és arról álmodozott, hogy regényíró lesz. Kitalált mindenféle történeteket, melyekkel halálra rémisztette magát.
Az 1910-es évek végén Jevgenyij Svarc a moszkvai jogi karon tanult, de két évet elvégezvén végképp végzett a jogi pályával, és életét az irodalomnak és a színháznak szentelte. Kezdő színészként a doni Rosztovba költözött, és beiratkozott egy színésztanodába. Mellette egy újságnál dolgozott, ahol megismerkedett Nyikolaj Olejnyikovval, akivel barátokká, és szerzőtársakká váltak.
1921-ben Szentpétervárra költözött a rosztovi színtársulattal.
Egy ideig Svarc Kornyej Csukovszkij titkáraként dolgozott. Tárcáit 1923-ban kezdte a lapokban publikálni. 1924-ben Szamuil Marsak mellett dolgozott a GOSZIZDAT-nál (Állami Könyvkiadó). Ugyanekkor közel került az írószövetség tagjaihoz is.
Műveiben a mesék szimbólumvilágát arra használja, hogy korának politikai és ideológiai viszonyait ábrázolja. A darabjai közül többet megfilmesítettek.
Színdarabjai[szerkesztés]
- Ундервуд, 1928
- Пустяки, (Semmiségek) 1932
- Клад, (A kincs) 1934
- Голый король, (A király meztelen), 1934
- Похождения Гогенштауфена, 1934
- Красная шапочка (Piroska és a farkas), 1936
- Снежная королева (A Hókirálynő), 1939
- Кукольный город, (Bábok városa) 1939
- Тень (Az árnyék), 1940
- Сказка о потерянном времени, (Mese az eltűnt időről) 1940
- Дракон (A sárkány), 1944
- Сказка о храбром солдате, 1946
- Сто друзей, (Száz barát) 1948
- Два клена, 1953
- Обыкновенное чудо (Hétköznapi csoda), 1956
- Повесть о молодых супругах, (Egy ifjú pár története) 1957
Magyar kiadás[szerkesztés]
- Drámák (A király meztelen, Az árnyék, Hétköznapi csoda, A sárkány), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1976, ISBN 963-07-0637-7
Magyar előadások[szerkesztés]
- Vígszínház, 1963: Az árnyék, rendezte: Makai Péter, főszereplők: Latinovits Zoltán, Gordon Zsuzsa, Tordy Géza.
- Szeged, 1964: A sárkány, rendezte: Komor István.
- Állami Bábszínház, Budapest, 1967: Az árnyék
- Debrecen, 1970: ??, rendezte: Giricz Mátyás.
- Pinceszínház, Budapest, 1991: Az árnyék, rendezte: Bodansky György
- Állami Magyar Színház, Kolozsvár, 1992: A sárkány, rendezte: Bocsárdi László.
- Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, 1995: Az árnyék, rendezte: Bocsárdi László.
- Budaörsi Játékszín, 1997: Hétköznapi csoda, rendezte Éless Béla.
- Örkény István Színház: A sárkány, 2003, rendezte: Mácsai Pál.
- Madách Kamara, 2003: A sárkány, rendezte: Mácsai Pál.
- Kaposvár, 2006: Hókirálynő, rendezte: Váradi Szabolcs.
- Holdvilág Kamaraszínház, 2006: Hókirálynő, rendezte: Koltai Judit.
Forgatókönyvek[szerkesztés]
- Золушка (Hamupipőke), 1945
- Каин XVIII (XVIII. Káin), 1947
- Первоклассница
- Дон-Кихот (Don Quijote)
Források[szerkesztés]
- 50 éve halt meg Jevgenyij Svarc (stop.hu, 2008. január 15.)
- Németh László Városi Könyvtár adatbázisa (adatlap)
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Jevgenyij Svarc PORT.hu-adatlap
További információk[szerkesztés]
- Csáki Judit: Színház: "Véreb a véremből" (Jevgenyij Svarc: A sárkány) Magyar Narancs, 2003/16. (04. 17.)
- A mi Andersenünk - válogatott bibliográfia (PIM)
- orosz nyelvű életrajz
- A sárkány (angol fordítás)
- IMDb
- BiblioГид. О писателях. Шварц (oroszul)
- Театральная энциклопедия. Шварц (oroszul)
- Евгений Шварц и Театр Комедии. О Шварце. (oroszul)

