Tüdőgyulladás
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
| Tüdőgyulladás | |
 |
|
| Jól körülhatárolt tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe | |
|
|
|
| Szinonimák | tüdőlob; accensio pulmonum[1] |
| Latinul | Pneumonia (Pneumonia lobaris ill. Bronchopneumonia) |
| Angolul | Pneumonia (Lobar pneumonia; Bronchial pneumonia) |
| Leírás | |
| Érintett szervek | Tüdő, Mellhártya, Alsó légutak[2] |
| Etiológia | Baktériumok, vírusok, gombák, ritkábban fizikai és kémiai károsító tényezők |
| Kockázati tényezők | Gyermekkor és időskor, egyéb légúti betegségek, meghűlés |
| Főbb tünetek | Magas láz, elesettség, légzési nehézségek, köhögés, köpetűrítés, mellhártyára terjedéskor: mellkasi fájdalom, majd folyadékgyülem |
| Diagnosztika | Általános orvosi és radiológia vizsgálat, más szükségesnek látott vizsgálatokkal kiegészítve. Kórokozó kimutatása a köpetből |
| Szövődmények | Tüdőtályog, mellkasi folyadékgyülem, összenövések |
| Kezelés | Antibiotikum, lázcsillapítás, ágynyugalom, oxygén, keringéstámogatás |
| Kórjóslat | Jó kondícióban lévő fiatal és középkorú egyéneknél a bakteriális eredetű antibiotikumra általában jól gyógyul. Fiatal gyermekkorban és időseknél halálos kimenetelű lehet |
| Megelőzés | Megfelelő testi kondíció tartása, az elkerülhető kockázati tényezők kerülése, cseppfertőzések elleni védekezés |
| Adatbázisok | |
| MeSH | C08.381.677 |
| A tünetek gyakorisága tüdőgyulladásban | |
|---|---|
| Tünet | Gyakoriság |
| Köhögés |
|
| Fáradtság |
|
| Láz |
|
| Felületes légzés |
|
| Köpet |
|
| Mellkasi fájdalom |
|
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége[4]. Jellemző rá a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése. Leggyakrabban bakteriális)[5], vírusos vagy kórokozó gombás fertőzés, esetleg parazita okozza, ritkán keringési rendellenesség, maró gőzök, gázok vagy egyéb tüdősérülés is okozhatja.
Tartalomjegyzék |
Fő formái [szerkesztés]
A betegség kiterjedésétől függően az orvostudomány megkülönbözteti a lebenyes (lobáris) és a bronchopneumóniát, vagyis a gócos tüdőgyulladást. A lobáris pneumóniában egy vagy több teljes tüdőlebeny, esetleg csak egy tüdőszegmentum érintet. A gyulladásos területe a léghólyagocskák (alveolusok) folyadékkal, úgynevezett gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) telnek meg. A gyulladás által a tüdőlebeny mind nagyobb területe válhat érintetté, sőt a betegség nem ritkán több tüdőlebenyre kiterjed, illetve átterjed a másik oldali tüdőfélre is. A gyulladásos folyamatok általában ráterjedhetnek a tüdőt befedő mellhártyára is, mellhártyagyulladást okozva. A bronchopneumonia ezzel szemben a páros szerv összes légutait érinti, vagyis a teljes tüdőt. A tüdőgyulladás kialakulási mechanizmusai alapján elkülönítendők az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) pneumóniák. Elsődleges tüdőgyulladás ép tüdőben keletkezik, és legtöbbször vírusok okozzák, míg a szekunder pneumónia már valamilyen meglévő (akár tüdő-)betegség talaján fejlődik ki. A szekunder tüdőgyulladás az évente visszatérő influenza járványok leggyakoribb szövődménye is. A baktériumok könnyű behatolását a kórokozók belégzése és a légúti hám sérülései teszik lehetővé.
Tünetek [szerkesztés]
Levegővételre, köhögésre fokozódó oldalszúrás, gyors, nehéz vagy fájdalmas légzés, légszomj. A belázasodás idején hidegrázás, láz, köhögés, majd köpet ürítése, izzadás. A tüdőgyulladásos beteg általában igen fáradt, levert, közérzete rossz, (bár ez utóbi nem feltétlenül szabályszerű, egyes esetekben még bizonyos eufória is jelentkezhet.) Súlyos formájában szapora pulzus, felületes, kapkodó légzés, szederjes nyálkahártyák, alacsony vérnyomás. A betegség - súlyossági fokától függően - nagyon megterheli elsősorban a vérkeringést és a légzést, de alapjában az egész szervezetet amihez jön még a baktériumtoxinok károsító hatása. Az antibiotikumok előtti időkben igen súlyos, közvetlen halálveszéllyel járó betegségnek számított. Az antibiotokumos kezelés - és más beavatkozási lehetőségek - sokat javítottak a helyzeten. Az utóbbi időben kialakuló antibiotikumokra rezisztens törzsek elterjedése azonban újabb problémákat vet fel. Kisgyermekeknél és idős, leromlott szervezetű pacienseknél ma is súlyos, életveszélyes kórkép.
A tüdőgyulladás esetenként nehezebben diagnosztizálható, mivel csak egy-két nem specifikus tünet utal rá. Elhúzódó köhögéssel és elesettséggel vagy étvágytalansággal járó állapot esetén ezért érdemes lehet tüdőgyulladásra gondolni és szakorvoshoz fordulni, mivel az atípusos tüdőgyulladást pont ezek a nem specifikus szimptómák jellemzik.
A tüdő felett hóropogásra, szörtyögésre emlékeztető hang hallható, a normál légzési hangok pedig gyengék. A vérképben többnyire jelentősen megemelkedik a fehérvérsejtek száma. Biztos kórismét (orvosi diagnózist) a mellkas röntgenfelvétele adhat.
Kezelése [szerkesztés]
A tüdőgyulladás kezelésében fontos az ágynyugalom, a lázcsillapítás, a köhögés csillapítása, bő folyadékbevitel. Antibiotikumot is kell adni, bár ez a vírusos formára hatástalan, de a szövődmények kialakulását akadályozza.
Szövődményei [szerkesztés]
Tüdőtályog, tüdő hegesedése, mellhártyagyulladás, keringési elégtelenség, ödéma (vizenyő).
Epidemiológia [szerkesztés]
A tüdőgyulladás általánosan előforduló betegség, ami megközelítőleg 450 millió embert érint évente, és a világ minden táján előfordul[6]. Az egyik vezető halálozási ok valamennyi korcsoportban, amely 4 millió ember halálát okozza évente (ez a világon az évi teljes halálozásnak 7%-a)[6][7]. A gyermekek és a 75 évesnél idősebbek között közel ötször gyakoribb[6]. A fejődő világban mintegy ötször gyakoribb, mint a fejlett világban [6]. A vírusos tüdőgyulladásos esetek száma megközelítőleg 200 millió[6].
██ nincs adat
██ <100
██ 100-700
██ 700-1400
██ 1400-2100
██ 2100-2800
██ 2800-3500
██ 3500-4200
██ 4200-4900
██ 4900-5600
██ 5600-6300
██ 6300-7000
██ >7000
Tüdőgyulladás gyermekeknél [szerkesztés]
2008-ban megközelítőleg 156 millió gyermek betegedett meg tüdőgyulladásban (151 millióan a fejlődő világban és 5 millióan a fejlett világban)[6]. Ez 1.6 millió halálesethez vezetett, azaz 28-34%-át okozta az öt éves kornál fiatalabb gyermekek halálozásának, ebből 95% a fejlődő világban következett be.[6][9]. A betegség által leginkább érintett országok közé tartoznak: India (43 millió), Kína (21 millió) és Pakisztán (10 million).[10]. A tüdőgyulladás a vezető halálok a gyermekeknél az alacsony jövedelmű országokban[6][7]. Az esetek jelentős része az újszülöttkorra esik. Az Egészségügyi Világszervezet ’’(World Health Organization – WHO)’’ becslése szerint minden harmadik újszülött tüdőgyulladásban hal meg[11]. Ezeknek az eseteknek a fele elvileg megelőzhető volna, mivel olyan baktériumok okozzák, amelyek ellen már hatásos védőoltások (vaccinák) állnak rendelkezésre[12].
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tüdőgyulladás régi magyar és latin neve (magyar nyelven)
- ↑ Dr Erlaky Hajna: Orvosi jegyzet: alsó légúti fertőzések, tüdőgyulladás (magyar nyelven). [origo] egészség
- ↑ Kaverna (magyar nyelven). Kislexikon
- ↑ Dr Zsuga Judit: Atüdőgyulladás és tünetei (magyar nyelven). WEBBeteg
- ↑ Streptococcus pneumoniae -Pneumococcus (magyar nyelven)
- ^ a b c d e f g h Ruuskanen, O, Lahti, E, Jennings, LC, Murdoch, DR (2011. április 9.). „Viral pneumonia” (angol nyelven). Lancet 377 (9773), 1264–75. o. DOI:10.1016/S0140-6736(10)61459-6. PMID 21435708.
- ^ a b Kabra SK; Lodha R, Pandey RM ; Kabra, Sushil K. ed. (2010.). „Antibiotics for community-acquired pneumonia in children".” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev 3 (3): CD004874..
- ↑ WHO Disease and injury country estimates (angol nyelven). Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO), 2004. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
- ↑ Singh, V, Aneja, S (2011. március 1.). „Pneumonia - management in the developing world”. Paediatric respiratory reviews 12 (1), 52–9. o. DOI:10.1016/j.prrv.2010.09.011. PMID 21172676.
- ↑ Rudan, I, Boschi-Pinto, C, Biloglav, Z, Mulholland, K, Campbell, H (2008. május 1.). „Epidemiology and etiology of childhood pneumonia”. Bulletin of the World Health Organization 86 (5), 408–16. o. DOI:10.2471/BLT.07.048769. PMID 18545744.
- ↑ Garenne M, Ronsmans C, Campbell H (1992.). „The magnitude of mortality from acute respiratory infections in children under 5 years in developing countries”. World Health Stat Q 45 (2–3), 180–91. o. PMID 1462653.
- ↑ WHO (1999.). „Pneumococcal vaccines. WHO position paper”. Wkly. Epidemiol. Rec. 74 (23), 177–83. o. PMID 10437429.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A tüdőgyulladás és tünetei
- Alsó légúti fertőzések, tüdőgyulladás
- Elhúzódó köhögés is jelezheti a tüdőgyulladást
Lásd még [szerkesztés]
