Meticillin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Methicillin.png
Meticillin
IUPAC-név
6-(2,6-dimethoxybenzamido)-3,3-dimethyl-
7-oxo-4-thia-1-azabicyclo[3.2.0]heptane-
2-carboxylic acid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 61-32-5
PubChem 6087
ATC kód J01CF03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Moláris tömeg 380,42 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj, 20–40%
Biológiai
felezési idő
25–60 perc
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Alkalmazás intravénás


A meticillin (INN) vagy methicillin (USAN) egy szűk hatásspektrumú béta-laktám antibiotikum, a penicillinek családjából. 1959-ben szintetizálta először a Beecham cég.

Korábban Gram-pozitív baktériumok által okozott fertőzések kezelésére használták, különösen olyan béta-laktamáz termelő törzsek ellen, mint a Staphylococcus aureus, melyek a legtöbb penicillinre rezisztensek, de ma már klinikailag nem használják. Terápiás szerepét nagyrészt átvette a flucloxacillin és a dicloxacillin, bár a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) kifejezést ma is használják a penicillin-rezisztens Staphylococcus aureus törzsek jelölésére.

Hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi béta-laktám antibiotikumhoz hasonlóan a meticillin is a bakteriális sejtfajszintézist gátolja. Gátolja a keresztkötések kialakulását a lineáris peptidoglikán polimerláncok között, melyek a Gram-pozitív baktériumok sejtfalát alkotják. Ezt a hatást a transzpeptidáz enzim gátlásán keresztül fejti ki, amely a baktériumokban a D-alanil-alanin peptid keresztkötéseinek kialakításáért felelős a peptidoglikán szintézisében.

A meticillin és a többi béta-laktám antibiotikum szerkezeti analógjai a D-alanil-alanin-nak, és a transzpeptidáz enzimek, melyek megkötik őket, penicillin binding proteins (PBP) néven is ismertek. (Gladwin and Trattler, 2004)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mitscher LA. Antibiotics and antimicrobial agents. In: Williams DA, Lemke TL, editors. Foye's Principles of medicinal chemistry, 5th edition. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins; 2002.
  • Gladwin M., Trattler B. Clinical Microbiology made ridiculously simple. 3rd edition. Miami: MedMaster, Inc.; 2004.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]