Antigén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Azokat az anyagokat nevezzük antigénnek, melyek a gerincesek szervezetében antitestek (ellenanyagok) termelését, illetve immunválaszt indítanak el.[1] Az elnevezés Detre László magyar mikrobiológustól származik,[2] vélhetőleg az anti(testet) generál szavakból. Mára ismertté vált, hogy az immunrendszer nem csak antitestekből áll. A modern definíció szerint minden olyan anyag antigén, amit az adaptív immunrendszer felismer. Szorosabb értelemben, immunogén az az anyag, ami választ képes kiváltani az immunrendszerből, míg az antigének olyan anyagok, amik specifikus antitestekhez kötődnek. Nem minden antigén vált ki immunogén választ, de minden immunogén egyben antigén is. Az immunogén választ kiváltó antigént komplett vagy teljes antigénnek nevezzük.

Az antigének általában fehérjék vagy poliszacharidok; ezek a baktériumok, vírusok és más mikroorganizmusok testét felépítő anyagok, vagy toxinok is lehetnek. A nem mikrobiális külső eredetű (exogén) antigének közé tartozhatnak a pollen, a tojásfehérje, átültetett szövetek vagy szervek fehérjéi, beleértve a vérátömlesztéskor bejutott vérsejtek felszínén található fehérjéket is.

Az önállóan nem immunogén antigéneket, amik csak hordozó (carrier) fehérjéhez kapcsolódva immunogének, inkomplett antigénnek, félantigénnek vagy hapténnek nevezzük. A félhaptének vagy haptidok pedig hordozóhoz kötve immunogének, de ellenanyaggal nem adnak látható reakciót. Az ellenanyaghoz specifikusan kapcsolódva képesek gátolni annak a teljes antigénnel való reakcióját, ezért hívják ezeket blokkoló antigénnek is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Antigen - Definitions from Dictionary.com. dictionary.reference.com. (Hozzáférés: 2008. április 28.)
  2. [1]