Mycobacterium tuberculosis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mycobacterium tuberculosis
M. tuberculosis baktériumtenyészet
M. tuberculosis baktériumtenyészet
Rendszertani besorolás
Ország: Baktériumok (Bacteria)
Törzs: Actinobacteria
Rend: Actinomycetales
Alrend: Corynebacterineae
Család: Mycobacteriaceae
Nemzetség: Mycobacterium
Faj: M. tuberculosis
Tudományos név
Mycobacterium tuberculosis
Zopf 1883
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mycobacterium tuberculosis témájú kategóriát.

A Mycobacterium tuberculosis baktérium a tuberkulózis megbetegedés kórokozója.[1] Elsőként Robert Koch írta le 1882. március 24-én, aki 1905-ben ezért a felfedezéséért kapott orvosi Nobel-díjat. Koch-bacillus néven is ismert. A M. tuberculosis genomját 1998-ban szekvenálták.[2][3]

Élettan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A M. tuberculosis egy obligát aerob Gram-pozitív mikobaktérium.

Bár a mikobaktériumokat empirikusan nem lehet a Gram-pozitív kategóriába sorolni[4], (azaz nem festhetők kristályibolyával), mégis a saválló G+ baktériumok közé sorolják, mivel nincs külső sejtmembránjuk.

A M. tuberculosis 15-20 óránként osztódik – rendkívül lassan más baktériumokhoz viszonyítva, melyeknél az osztódást percekben mérik (pl az E. coli kb 20 percenként osztódik). Kicsi, pálcikaszerű bacilus, amely számos fertőtlenítőszernek ellenáll és szárazon is hetekig életképes marad de csak a gazdaszervezetben képes növekedni.

Virulenciájáért elsősorban a sejtfalkomponensei a felelősek. Ilyen pl. az ún. cord-faktor, melynek hatására in vitro a baktériumok végeikkel egymáshoz kapcsolódnak, hosszú láncokat létrehozva; a mycosid, valamint a lipoarabinomannan, mely egy a makrofágok aktivációját gátló sejtfelszíni glikolipid.

Kimutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Festés: A beteg köpetéből vett mintában Ziehl-Neelsen festéssel mutathatók ki a kórokozók. Ennek folyamán a mintát először bázikus fukszinnal festik, majd sósav és etanol keverékkel kezelik. Ennek hatására az összes sejtből kimosódik a fuchsin kivéve a saválló mycobactériumokat. Végül a hátteret festik meg, pl. metil-kékkel.
  • Tenyésztés: A betegből vett mintát először híg NaOH-val kezelik, hogy kiszelektálják a kórokozót. A tenyésztést a Lowenstein-Jensen féle médiumban végzik és meglehetősen hosszú ideig (kb. 6-8 hétig) tart.
  • Molekuláris biológiai módszerek

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ryan KJ; Ray CG (editors). Sherris Medical Microbiology, 4th ed., McGraw Hill. ISBN 0-8385-8529-9 (2004) 
  2. Cole ST; Brosch R; Parkhill J; et al. (1998.). „Deciphering the biology of Mycobacterium tuberculosis from the complete genome sequence.”. Nature 393, 537–544. o.  
  3. Camus JC; Pryor MJ; Medigue C; Cole ST. (148.). „Re-annotation of the genome sequence of Mycobacterium tuberculosis H37Rv”. Microbiology 2002, 2967–2973. o.  
  4. Madison B (2001.). „Application of stains in clinical microbiology”. Biotech Histochem 76 (3), 119–25. o. DOI:10.1080/714028138. PMID 11475314.