Influenza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Influenza
SpanishFluWardWalterReed.jpg
Amerikai kórház a spanyolnátha idején

Szinonimák grippe
Latinul influentia, grippa, febris catarrhalis epidemica
Angolul influenza, flu
Leírás
Érintett szervek légutak, tüdő, szív
Etiológia vírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezők járvány
Főbb tünetek láz, izomfájdalom, elesettség, száraz köhögés
Szövődmények tüdőgyulladás, szívizomgyulladás
Kezelés tüneti kezelés, antivirális gyógyszerek
Megelőzés védőoltás, antivirális gyógyszerek

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél, súlyos szövődmények léphetnek fel.

Kórokozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az influenzavírus szerkezete
Az antigen shift elve: két vírus létrehoz egy újat

Az influenzát az ortomixovírusok (Orthomyxoviridae) családjába tartozó influenzavírus A, influenzavírus B és influenzavírus C okozzák. Az influenzavírusok genomja nyolc szegmens negatív egyszálú RNS-ből áll. A vírust lipidtartalmú burok (envelope) veszi körül. Ebből a burokból nyúlnak ki a neuraminidáz és a hemagglutinin glikoproteinek.

A gazdaszervezet immunrendszere a neuraminidáz (NA) és a hemagglutinin (HA) alapján tudja felismerni a kórokozót. E glikoproteineknek azonban több altípusuk is létezik: influenzavírus A hemagglutininjéből eddig 16 altípust (H1-H16), neuraminidázából pedig kilencet (N1-N9) írtak le.

A felszíni glikoproteinek antigenitása gyakran megváltozik (tehát az immunrendszer „többé nem ismeri fel”), s ez az alapja az influenzajárványoknak. E változásnak két módját ismerjük:

  • Antigen drift: pontmutációk következtében a glikoproteinek egy-egy aminosava változik meg
  • Antigen shift: akkor következhet be, ha egyazon sejtet többféle vírus is megfertőz. Ilyenkor genetikai rekombináció jön létre, tehát a két vírusgenom elegyéből új változatok alakulnak ki. A rekombináció alapja, hogy a vírusgenom több különálló RNS-szegmensből áll, melyek tehát könnyedén „összekeveredhetnek egymással”. Az antigen shift jelenségét csak az A típusú influenzavírusok esetében figyelték meg.

Az influenzavírus-törzsek jelölésére speciális kódot használnak, mely a vírus típusát (A, B, C) és HA/NA antigenitását (pl. H3N2) valamint a gazdaszervezetet (pl. disznó), a földrajzi eredetet és egy törzsszámot tartalmaz. Pl. A/Brisbane/10/2007 (H3N2), B/Florida/4/2006

Influenzavírus A[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az A típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Ez okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket: antigen shift révén ugyanis gyakran alakulnak ki újabb változatok, melyek ellen a gazdaszervezetek még nem védettek.

Jelenleg a legelterjedtebb emberi kórokozók a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok.

Influenzavírus B és C[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A B típusú influenzavírus kisebb járványokat képes okozni, a C típusú pedig leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva.

Patogenezis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az influenzavírus életciklusa a fertőzött sejtben

Magyarországon a járványveszélyes időszak október elejétől április végéig tart.

A fertőző váladék (pl. köhögéskor aeroszolként) bejut a gazdaszervezet légútjaiba, ahol a vírus hemagglutininje révén kapcsolódik a légúti hámsejtek sziálsav-receptoraihoz. A sejt ezután bekebelezi a vírust, majd az a sejtmagba kerül. A sejtmagban a negatív RNS-ekből mRNS-ek (pozitív RNS) képződnek, melyek virális fehérjék és negatív RNS-ek képzésére késztetik a sejtet. Ezekből aztán új vírusok „szerelődnek össze” a sejtben, majd a sejthártya egy részét magukkal víve kijutnak a légutak lumenébe. A fertőzött hámsejt pedig végül elpusztul.

Immunitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az immunrendszer a hemagglutinin és neuraminidáz glikoproteineket ismeri fel antigénként, ellenük antitestek termelődnek. A hemagglutinin elleni antitestek csökkentik a fertőzés valószínűségét (neutralizáló ellenanyagok), a neuraminidáz-ellenes ellenanyagok pedig a betegség súlyosságát és a beteg fertőzőképességét csökkentik.

Antigen drift esetén a megváltozott antigenitású vírus képes lehet megbetegíteni a korábbi változat ellen védett egyedet, de a betegség lefolyása enyhébb. Antigen shift során viszont olyan új vírustörzsek keletkezhetnek, melyek ellen a szervezet védtelen.

A fertőzött sejtek elpusztításában citotoxikus T-limfociták vesznek részt.

Tünetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegség tünetei a fertőződést követően 1–3 nappal hirtelen kezdődnek: láz, hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás, szédülés. Később torokfájás és száraz köhögés is megjelenik. A láz 1–5 nap alatt megszűnik, majd napok–hetek múlva a többi tünet is elmúlik.

Szövődményként előfordulhat felső és alsó légúti gyulladás, tüdőgyulladás (mely időseknél és immunhiányos állapotúaknál gyakran halálos) és szívizomgyulladás (– ez szintén halálhoz vezethet). A 2009-es pandémiát okozó H1N1 influenzavírus-törzs különösen veszélyezteti a terhes nőket: több, egyébként egészséges kismamának okozott halálos tüdőgyulladást.

Influenzában csökken a légutak védekezőképessége más kórokozókkal szemben, így gyakran lépnek fel egyidejűleg bakteriális fertőzések is (pl. Streptococcus, Staphylococcus, Haemophilus influenzae).

Kezelés és megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az ágynyugalom és a lázcsillapítás, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. A betegnek tanácsos kerülnie várandós nők, csecsemők, idős és beteg emberek társaságát.

Az influenza kezelhető neuraminidáz-bénítókkal (oszeltamivir, zanamivir), valamint a csak influenzavírus A ellen hatásos adamantán-származékokkal (amantadin, rimantadin).

Szalicilátok (pl. aszpirin) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos (gyakran halálos) agy- és májkárosodást (Reye-szindrómát) okozhat!

Influenza megelőzésére adható neuraminidáz-bénító vagy védőoltás. A vakcina elölt teljes vírust, hasított vírust vagy csupán felszíni antigéneket (hemagglutinint és neuraminidázt) tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat. A védőoltás azoknak ajánlott, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek és immunhiányosoknak. H1N1 influenzavírus-törzs ellen oltandók továbbá a gyermeket tervező vagy a már teherbe esett nők is.

Pandémiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világméretű járványokat pandémiáknak nevezzük. Antigen shift révén az influenzavírus A gyakran idéz elő pandémiát. A legutóbbiak:

2009-es pandémia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben egy új H1N1 vírus jelent meg, amely részben sertés (kis részben madár) és részben emberi A-vírusból származik. Szerkezetében különbözik az eddigi H1N1 vírusoktól. Az emberek nagy része – a 65 éven felüliek egy részének kivételével – még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fogékony a fertőzésre. Így világméretű járvány – ún. pandémia – alakult ki. Az influenza tünetei sokban megegyeznek a nátha tüneteivel, de a betegség súlyosabb lefolyású. Általában magas lázzal jár, fejfájás, izomfájdalmak, száraz köhögés, levertség és gyöngeség jellemzi. Torokfájás ritka, és csak az esetek 30–50%-ában jelenik meg orrfolyás, orrdugulás. Szövődményei főleg várandós nőkben, kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben veszélyesek. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás, mely antibiotikumokkal kezelhető. Ritkán az influenza első tünete a vírus által okozott vérzéses tüdőgyulladás lehet, amelynek halálozása nagyon magas. Az influenza kezelésére léteznek gyógyszerek, az ún. antivirális szerek csoportjába tartozók, ezek a tünetek enyhítésére, a betegség időtartamának lerövidítésére alkalmasak, de csak a megbetegedés első 1-2 napján elkezdve hatásosak.

Kapcsolódó BNO-kódok (BNO-10)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J1000 Influenza tüdőgyulladással, influenzavírus identifikált
  • J1001 Influenza tüdőgyulladással, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1010 Influenza egyéb légúti tünetekkel, influenzavírus identifikált
  • J1011 Influenza egyéb légúti tünetekkel, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1080 Influenza egyéb tünetekkel, influenzavírus identifikált
  • J1081 Influenza egyéb tünetekkel, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1100 Influenza tüdőgyulladással, vírus nem identifikált
  • J1110 Influenza egyéb légúti tünetekkel, vírus nem identifikált
  • J1180 Influenza egyéb tünetekkel, vírus nem identifikált
  • Z2510 Influenza elleni immunisatióra szoruló személy

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Flu. CDC.gov, (????) (angolul)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Influenza témájú médiaállományokat.