H1N1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2009-es új influenza vírusáról szóló fő szócikket lásd itt: H1N1/09 pandemikus vírus.

Az A tipusú influenzavírus altípusainak előfordulása az emberben

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak (külső behatás nélkül jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is.

2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új törzse pandémiát okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték.

A H1N1 influenza altípus nevében a „H” a haemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek.

Ezek közül a spanyolnátha 50-100 millió ember életét követelte.[1] Az influenzát okozó H1N1 törzsek általában alacsony patogenitásúak. A 2009-ben megjelent új vírus azonban az esetek egy részében az influenzánál megszokottnál súlyosabb megbetegedést okozhat.[2]

Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosavja közül csak 25-30 mutatott eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek közt is terjedővé váljon.[3]

Sertésinfluenza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sertésinfluenzát, amelynek nevét kezdetben a 2009-ben megjelent H1N1 vírusra használták, valójában többfajta influenza vírus okozhatja (amelyek közül a sertésekben endemikusakat sertésinfluenza vírusoknak—nemzetközi rövidítéssel SIV - nevezik). A 2009-ben ismert SIV vírusok közt vannak C típusú influenza vírusok is, az A típusúak közül pedig a H1N1-en kívül a H1N2, a H3N1, a H3N2 és a H2N3.

A sertéspopulációkban ezek az egész világon elterjedtek. Emberre való átterjedésük nem gyakori, és még akkor is gyakran csak antitestek termelődéséhez vezetnek az emberi vérben megbetegedés nélkül. Ha a sertésinfluenza vírus mégis emberi megbetegedést okoz, zoonotikus sertésinfluenzának nevezik. Az ilyen fertőzéseknek különösen azok vannak kitéve, akik gyakran vannak sertések közelében. Az állatok megfelelően megfőzött húsa nem fertőz.

A zoonotikus sertésinfluenza tünetei hasonlóak az influenzaszerű megbetegedések tüneteihez. A sertésekről emberre átterjedt influenza ritkán fertőz tovább emberek közt.

A spanyolnátha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1918-as Spanyolnátha járvány terjedése

A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.

A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart.[4][5] (Hasonló reakciót vált ki az embert megfertőző H5N1 madárinfluenza vírus.[6]) Az immunrendszer citokinok (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált.

A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot.

A Fort Dix-i járvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban egy új H1N1 sertésinfluenza vírus járvány okozott a Fort Dix katonai bázison az Egyesült Államokban, amelyben 13 katona betegedett meg, és közülük egy meghalt. A vírust január 19. és február 9. közt észlelték és nem terjedt Ford Dixen kívülre.

A 2009-es járvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 áprilisában a H1N1 egy változata - amely a H1N1/09 pandemikus vírus (vagy új H1N1 influenza vírus) nevet kapta - halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján.

Szomszédos országaink közül Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, a vírus 2009 júniusában jelent meg, de mára (2009. november 1.) négy nyugat-ukrajnai megyében 81 ezer ember szenved vírusos eredetű légzőszervi megbetegedésben, és 2341 embert ápolnak kórházban, a vírus feltehetőleg 48 ember halálát okozta eddig.

Ukrajnában a helyzet súlyosabbra fordult, 2009. november 13-án a felmérések szerint, az országban már (Lazorisinec szerint) a kórházakban 65 600 beteget ápolnak influenza miatt, közülük 392-ten intenzív kezelésre, 60-an pedig mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A járvány kezdete óta Ukrajnában 1,25 milliónyian betegedtek meg és ebből 239-en haltak meg.

2009. november 18-ára a számok csak tovább növekedtek Ukrajnában. A tárca nyilatkozata szerint a járvány kezdete óta összesen 1,4 millió megbetegedést regisztráltak és halálos áldozatok száma 328.

Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.[7]-

Az új vírus megelőzésére az Egészségügy Minisztérium oltópontokat állított fel, melynek listáját a járvány hivatalos oldalán, a www.jarvany.hu -n [1] tette közzé. Az oltás szükségessége heves vitákat kavart a lehetséges mellékhatásai miatt, ám a nemzetközi javaslat szerint érdemes oltatnunk a régi, és az új típusú influenza vírus ellen is. Az esetek néhány százalékában előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, enyhe rossz közérzet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. NAP Book
  2. Seasonal Influenza: The Disease. Centers for Desease Control and Prevention (USA)
  3. Hazard in Hunt for New Flu: Looking for Bugs in All the Wrong Places. New York Times
  4. Kobasa D, Jones SM, Shinya K, et al (2007. January). „Aberrant innate immune response in lethal infection of macaques with the 1918 influenza virus”. Nature 445 (7125), 319–23. o. DOI:10.1038/nature05495. PMID 17230189.  
  5. Kash JC, Tumpey TM, Proll SC, et al (2006. October). „Genomic analysis of increased host immune and cell death responses induced by 1918 influenza virus”. Nature 443 (7111), 578–81. o. DOI:10.1038/nature05181. PMID 17006449.  
  6. Cheung CY, Poon LL, Lau AS, et al (2002. December). „Induction of proinflammatory cytokines in human macrophages by influenza A (H5N1) viruses: a mechanism for the unusual severity of human disease?”. Lancet 360 (9348), 1831–7. o. DOI:10.1016/S0140-6736(02)11772-7. PMID 12480361.  
  7. Az Országos Epidemiológiai Központ honlapja az új A(H1N1) vírusról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Influenza A virus subtype H1N1 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.