Staphylococcus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Staphylococcus
SEM felvétel egy S. aureus kolóniáról.
SEM felvétel egy S. aureus kolóniáról.
Rendszertani besorolás
Domén: Baktériumok (Bacteria)
Törzs: Firmicutes
Osztály: Bacilli
Rend: Bacillales
Család: Staphylococcaceae
Nemzetség: Staphylococcus
Rosenbach 1884
Fajok

S. arlettae
S. agnetis
S. aureus
S. auricularis
S. capitis
S. caprae
S. carnosus
S. caseolyticus
S. chromogenes
S. cohnii
S. condimenti
S. delphini
S. devriesei
S. epidermidis
S. equorum
S. felis
S. fleurettii
S. gallinarum
S. haemolyticus
S. hominis
S. hyicus
S. intermedius
S. kloosii
S. leei
S. lentus
S. lugdunensis
S. lutrae
S. massiliensis
S. microti
S. muscae
S. nepalensis
S. pasteuri
S. pettenkoferi
S. piscifermentans
S. pseudintermedius
S. pseudolugdunensis
S. pulvereri
S. rostri
S. saccharolyticus
S. saprophyticus
S. schleiferi
S. sciuri
S. simiae
S. simulans
S. stepanovicii
S. succinus
S. vitulinus
S. warneri
S. xylosus

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Staphylococcus témájú kategóriát.

A Staphylococcus (a staphylē, "fürt" ill. κόκκος, kókkos, "szemcse" görög szavakból) egy Gram-pozitív, kemoorganotróf baktériumnemzetség. A genusz fajainak sejtjei gömbölyűek, 0,5-1,6 µm átmérőjűek, párban vagy jellemzően több síkban történő osztódás eredményeként szabálytalan csomókban (fürtökben) fordulnak elő. Mozgásra nem képesek. Savtermelés mellett a szénhidrátokat széles spektrumban képesek hasznosítani. Fakultatív anaerobok, optimális szaporodási hőmérsékletük 35-40 °C.

A Staphylococcus aureus az egyik leggyakoribb gennykeltő baktériumnak tekinthető, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben és kórházi járványokban is. Sejtjei gömb alakúak, 0,5-1,0 µm átmérőjűek, egyesével vagy párosan fordulnak elő. A sejtosztódás több rétegben is előfordulhat, ezért rendezetlen csomók keletkeznek. Egyes ritka törzsek tokos sejteket hoznak létre, melyek sokszor fokozott virulenciát (fertőzőképességet) mutatnak a tok nélküli törzsekkel szemben.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozitív staphylococcus fertőzés (balra) véres agar táptalajon

A tok nélküli törzsek agar táptalajon való szaporítása során megfigyelhető, hogy a kolóniák sima tapintásúak, domborúak, csillogók, kerek formájúak és átlátszók. A telep öregedésével a kolóniák majdnem teljesen átlátszóak lesznek. A tokkal rendelkező törzseknél a telepek általában kisebbek, csillogó, nedves felülettel. A tárolás során a felület elnyálkásodhat, és a növekedés a táptalaj teljes vastagságára kiterjedhet.

A telepek pigmentációja változó, a törzsek legtöbbjénél azonban kimutatható a kolóniák, illetve a sejtek kismértékű festődése. A szürkétől a sárgás árnyalatú szürkésfehéren és sárgás narancson át a narancsig terjedhet.

Előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint potenciális kórokozót megtalálhatjuk egészségesek testfelszínén, orrban, torokban, köpetben, székletben, anyatejben, élelmiszerekben, emberi és állati környezetben is. Kórházi, főleg szülészeti, csecsemő- és műtétes osztályokon gyakran okoz sebfertőzéseket.

A virulens típusok évekig fennmaradhatnak, gyakran akut, hányással jelentkező csoportos ételmérgezéseket okozhatnak. A tünetekért felelőssé tehető a termelt enterotoxin (bélrendszer működésére ható, lásd exotoxin). A fertőzés gyakori forrása a disznósajt és a tejes fagylaltok. Élelmezéshigiéniás szempontból az ételmérgezésekben a beteg eredetű és az élelmiszerekből, a környezetből kimutatható staphylococcusok jelentősége az enterotoxin termelőképességének vizsgálatával bizonyítható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balázsy Sándor-Naár Zoltán: Mikrobiológiai alapok, Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2003.