1957

1957 más naptárakban
Gergely-naptár	1957
Ab urbe condita	2710
Bahái naptár	113 – 114
Berber naptár	2907
Bizánci naptár	7465 – 7466
Buddhista naptár	2501
Burmai naptár	1319
Etióp naptár	1949 – 1950
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2012 – 2013
Shaka Samvat	1879 – 1880
Kali juga	5058 – 5059
Holocén naptár	11957
Iráni naptár	1335 – 1336
Japán naptár	2617 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4653–4654
Kopt naptár	1673 – 1674
Koreai naptár	4290
Muszlim naptár	1376 – 1377
Örmény naptár	1406 ԹՎ ՌՆԶ
Thai szoláris naptár	2500
Zsidó naptár	5717 – 5718

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962

Események

• február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
• február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban.
• március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként
• március 21. – Megalakul a KISZ (feloszlik 1989. április 22-én).
• március 25. – Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot.
• április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ.
• május 2–3. – Bonnban – miniszteri szinten – ülésezik az Észak-atlanti Tanács és döntést hoz azon törekvések fokozására, amelyek a német újraegyesítést szabad választások útján szorgalmazzák.
• május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten.
• május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának.
• június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása.
• június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.
• július 29. – Berlinben nyilatkozatot ír alá a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány, amelyben megerősítik, hogy azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai bizottság kérdésében.
• augusztus 9. – Vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első atomhajtóműves tengeralattjáróját.
• augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt.
• augusztus 26. – A Szovjetunió képessé válik interkontinentális ballisztikus rakéta indítására.
• szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását.
• szeptember 14. – Az ENSZ Közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót.
• szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután 87%-os részvétel mellett az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik.
• szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék került a környezetbe.
• október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold.
• november 7. - Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása.
• november 13. A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya.
• november 14–19. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem csatlakozik a kommunista pártok közös moszkvai nyilatkozatához, csak a békefelhíváshoz.
• november 24. – Megnyílnak a T-Centralen-ben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.
• december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz– és hadiipar–centrikus gazdaságfejlesztési politikát.
• december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját.
• december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.

Az év témái

1957 a tudományban

• Nemzetközi Geofizikai Év

• október 4. - az első műhold, a Szputnyik–1 fellövése
• december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját,a Lenin atomjégtörőt

1957 a zenében

• Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes.
• szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. Ezt a napot a szerző már nem élte túl.
• szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story c. musical bemutatója.

1957 a sportban

• Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.

Tavaszi kupa - 1957

1957 a televízióban

• május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
• július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre.

Születések

• január 1.
  • Cselenyák Imre, elbeszélő regényíró, zenész, dalszövegíró
  • Ramaz Sengelija, U21-es Európa-bajnok szovjet-grúz labdarúgó († 2012)
• január 7. – Julian Solis, ökölvívó-világbajnok
• január 17. – Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger
• február 5. – Veres János, közgazdász, politikus, az MSZP alapító tagja, volt pénzügyminiszter
• február 19. – Falco (szül. Johann Hölzel), osztrák popzenész († 1998)
• február 20. – Mario Grech máltai egyházjogász, Gozo katolikus püspöke
• február 22. – Rohonczi István, festőművész
• március 9. – Bajor Imre, színész
• március 10. - Oszáma bin Láden, militáns iszlamista, terrorista († 2011)
• március 13. – Artus de Penguern, francia színész, rendező
• március 25. – Bächer Iván, író, újságíró, publicista
• március 31. – Janisch Attila, magyar filmrendező, forgatókönyvíró
• április 17. – Nick Hornby, angol író, publicista
• április 22. – Donald Tusk, lengyel kormányfő
• április 28. – Christopher Young, amerikai filmrendező
• május 10. – Lang Györgyi, magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja
• június 2. - Dióssy László, politikus, környezetvédő, üzletember
• június 13. – Rinat Daszajev, korábbi szovjet labdarúgó
• június 19.
  • Kiki, magyar énekes
  • Anna Lindh, svéd politikus († 2003)
• június 27. – Geir Ivarsøy, az Opera Software egyik alapítója († 2006)
• augusztus 9. – Melanie Griffith, amerikai színésznő
• augusztus 10. – Básti Juli, színésznő
• augusztus 17. – Sas Tamás, filmrendező, operatőr
• augusztus 19. – Sebestyén Márta, népdalénekes, előadóművész
• augusztus 26. – Szentandrássy István, festőművész
• szeptember 1. – Gloria Estefan, kubai származású amerikai énekesnő
• szeptember 4. – Farkas Flórián, roma politikus
• szeptember 14. – Steven Jay Russell, hírhedt texasi csaló
• szeptember 15. – Tölgyessy Péter, politikus, az SZDSZ egykori elnöke
• szeptember 16. – Tari János, dokumentumfilm-rendező
• szeptember 18. – Tasnádi Márton, magyar színházi és filmrendező, műsorvezető
• október 12. – Csillag Endre, gitáros
• október 18.
  • Precious Wilson, jamaicai énekesnő
  • Tömböl László vezérezredes, vezérkari főnök
• október 23. – Charles Betty az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgáltató elnök-vezérigazgatója volt († 2007)
• október 23. – Paul Kagame, Ruanda elnöke
• november 12. – Zsiborás Gábor, magyar válogatott labdarúgó († 1993)
• november 15. – Kevin Eubanks, amerikai jazz gitáros
• november 17. – Ifj. Tóth László, magyar festő- és grafikusművész
• november 19. – Ofra Haza, izraeli popénekes († 2000)
• december 1.
  • Geréby György magyar filozófus, egyetemi tanár, docens az ELTE Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékén
  • Kovács Zoltán, FIDESZ-es politikus, Pápa polgármestere
• december 13. – Steve Buscemi, amerikai színész, rendező, producer, író

Halálozások

• január 4. – Rudnay Gyula festőművész (* 1878)
• január 14. – Humphrey Bogart, amerikai színész (* 1899)
• január 16. – Arturo Toscanini, olasz karmester (* 1867)
• február 1. – Friedrich Paulus, német tábornok, egyetemi oktató (* 1890)
• február 8. – Neumann János, matematikus (* 1903)
• február 9. – Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (* 1868)
• február 13. – Jászi Oszkár, társadalomtudós, szerkesztő, politikus (* 1875)
• február 18. – Henry Norris Russell, amerikai csillagász (* 1877)
• március 8. – Esterházy János, felvidéki magyar politikus (* 1901)
• június 20. – Soós Imre, színész (* 1930)
• június 27. – Malcolm Lowry, angol író (* 1909)
• június 27. – Sass Árpád, festő (* 1896)
• június 28. – Poldini Ede, zeneszerző, zongoraművész (* 1869)
• augusztus 4. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1896)
• augusztus 29. – Ágoston Ernő, festő, grafikus (* 1889)
• szeptember 3. – Heltai Jenő, költő, író (* 1871)
• szeptember 20. – Jean Sibelius, finn zeneszerző (* 1865)
• október 3. – Szabó Lőrinc, költő, műfordító (* 1900)
• október 11. – Rády József, olimpiai bajnok vívó (* 1884)
• november 16. – Palotás József olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
• november 24. – Diego Rivera, mexikói festőművész (* 1886)
• november 29. – Erich Wolfgang Korngold, osztrák zeneszerző (* 1897)
• november 29. – Bán Róbert, magyar szabadságharcos (* 1934)
• november 30. – Beniamino Gigli, olasz operaénekes (tenor) (* 1890)
• december 15. – Brenner János, római katolikus pap, gyilkosság áldozata lett (* 1931)
• december 16. – Gellért Oszkár, költő, újságíró (* 1882)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Jang Csen-ning és Li Cseng-tao kínai fizikus
Kémiai	Sir Alexander Robertus Todd skót kémikus
Orvosi-fiziológiai	Daniel Bovet olasz pedagógus, fiziológus
Irodalmi	Albert Camus francia író
Béke	Lester Bowles Pearson kanadai diplomata