1957
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1957 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1957 |
| Ab urbe condita | 2710 |
| Bahái naptár | 113 – 114 |
| Berber naptár | 2907 |
| Bizánci naptár | 7465 – 7466 |
| Buddhista naptár | 2501 |
| Burmai naptár | 1319 |
| Etióp naptár | 1949 – 1950 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2012 – 2013 |
| Shaka Samvat | 1879 – 1880 |
| Kali juga | 5058 – 5059 |
| Holocén naptár | 11957 |
| Iráni naptár | 1335 – 1336 |
| Japán naptár | 2617 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4653–4654 |
| Kopt naptár | 1673 – 1674 |
| Koreai naptár | 4290 |
| Muszlim naptár | 1376 – 1377 |
| Örmény naptár | 1406 ԹՎ ՌՆԶ |
| Thai szoláris naptár | 2500 |
| Zsidó naptár | 5717 – 5718 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
- február 2. – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
- február 9. – Horthy Miklós halála a portugáliai Estorilban.[1]
- március 6. – Ghána kikiáltja függetlenségét, az afrikai brit gyarmatok közül elsőként
- március 21. – Megalakul a KISZ (feloszlik 1989. április 22-én).
- március 25. – Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló dokumentumot.
- április 15. – Vörösmarty Béla alezredes parancsnoksága alatt – részben Kecskeméten, részben Taszáron – megalakul a Repülő Kiképző Központ.
- május 2–3. – Bonnban – miniszteri szinten – ülésezik az Észak-atlanti Tanács és döntést hoz azon törekvések fokozására, amelyek a német újraegyesítést szabad választások útján szorgalmazzák.
- május 15. – Nagy–Britannia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten.
- május 16. – A belga Paul-Henri Spaakot nevezik ki a NATO főtitkárának.
- június 9. – A Broad Peak (tszf. 8047 m) első megmászása.
- június 25–27. – A jugoszláv munkástanácsok I. kongresszusa.
- július 29. – Berlinben nyilatkozatot ír alá a francia, az NSZK, a brit és az amerikai kormány, amelyben megerősítik, hogy azonos politikát folytatnak Németország újraegyesítése és az európai bizottság kérdésében.
- augusztus 9. – Vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első atomhajtóműves tengeralattjáróját.
- augusztus 15. – Az állami szervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcére internálják Badalik Sándor veszprémi megyés püspököt.
- augusztus 26. – A Szovjetunió képessé válik interkontinentális ballisztikus rakéta indítására.
- szeptember 8. – A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren az iskola alapításának 400. évfordulóján leplezik le a Bolyaiak szobrát, Izsák Márton és Csorvássy István alkotását.
- szeptember 14. – Az ENSZ Közgyűlése elítéli a magyarországi szovjet intervenciót.
- szeptember 15. – A harmadik Bundestag-választás győztese a CDU, miután 87%-os részvétel mellett az érvényes szavazatoknak több mint felét (50,2%) megszerezte. Második 31,8%-os eredménnyel az SPD, míg a FDP 7,7%-kal a harmadik.
- szeptember 29. – A szovjet Majak atomlétesítményben bekövetkezett robbanás miatt óriási mennyiségű radioaktív hulladék került a környezetbe.
- október 4. – Pályára áll a szovjet Szputnyik–1, az első műhold.
- november 7. - Megkezdődik az NDK-s Trabant gépkocsi gyártása.
- november 13. A Szputnyik–2 műhold fedélzetén eljut az világűrbe az első élőlény, Lajka kutya.
- november 14–19. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (SKJ) nem csatlakozik a kommunista pártok közös moszkvai nyilatkozatához, csak a békefelhíváshoz.
- november 24. – Megnyílnak a T-Centralen-ben, Stockholmban az 1. és 2. metrók állomásai.
- december 4. – Jugoszlávia az új ötéves terv elfogadásával feladja a nehéz– és hadiipar–centrikus gazdaságfejlesztési politikát.
- december 16–19. – Párizsban, a NATO–országok – kormányfői szinten – üléseznek, ahol megerősítik az Atlanti Szövetség elveit és célját.
- december 18. – Az Amerikai Egyesült Államok első atomerőműve megkezdte működését Shippingportban.
Az év témái [szerkesztés]
1957 a tudományban [szerkesztés]
- október 4. - az első műhold, a Szputnyik–1 fellövése
- december 5. – Leningrádban vízre bocsátják a világ első nukleáris meghajtású felszíni hajóját,a Lenin atomjégtörőt
1957 a légi közlekedésben [szerkesztés]
1957 a vasúti közlekedésben [szerkesztés]
1957 a filmművészetben [szerkesztés]
1957 az irodalomban [szerkesztés]
1957 a zenében [szerkesztés]
- Megalakul a Kingston Trio nevű amerikai folkegyüttes.
- szeptember 20-án Helsinkiben Jean Sibelius V. szimfóniáját adták elő. Ezt a napot a szerző már nem élte túl.
- szeptember 26., Broadway. Leonard Bernstein: West Side Story c. musical bemutatója.
1957 a sportban [szerkesztés]
- Juan Manuel Fangio nyeri a Formula–1 világbajnokságot, ez az ötödik bajnoki címe.
- A Budapesti Vasas SC nyeri az egyfordulós NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.
1957 a televízióban [szerkesztés]
- május 1. – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
- július 2. – Hetente tíz percben jelentkezik a Képes Híradó, melyet 17 munkatárs készít 35mm–es mozifilmre.
1957 a jogalkotásban [szerkesztés]
Születések [szerkesztés]
- január 1.
- Cselenyák Imre, elbeszélő regényíró, zenész, dalszövegíró
- Ramaz Sengelija, U21-es Európa-bajnok szovjet-grúz labdarúgó († 2012)
- január 7. – Julian Solis, ökölvívó-világbajnok
- január 17. – Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger
- február 5. – Veres János, közgazdász, politikus, az MSZP alapító tagja, volt pénzügyminiszter
- február 19. – Falco (szül. Johann Hölzel), osztrák popzenész († 1998)
- február 20. – Mario Grech máltai egyházjogász, Gozo katolikus püspöke
- február 22. – Rohonczi István, festőművész
- március 9. – Bajor Imre, színész
- március 10. - Oszáma bin Láden, militáns iszlamista, terrorista († 2011)
- március 13. – Artus de Penguern, francia színész, rendező
- március 25. – Bächer Iván, író, újságíró, publicista
- március 31. – Janisch Attila, magyar filmrendező, forgatókönyvíró
- április 17. – Nick Hornby, angol író, publicista
- április 22. – Donald Tusk, lengyel kormányfő
- április 28. – Christopher Young, amerikai filmrendező
- május 10. – Lang Györgyi, magyar énekesnő, színésznő a Pa-dö-dő együttes tagja
- június 2. - Dióssy László, politikus, környezetvédő, üzletember
- június 13. – Rinat Daszajev, korábbi szovjet labdarúgó
- június 19.
- Kiki, magyar énekes
- Anna Lindh, svéd politikus († 2003)
- június 27. – Geir Ivarsøy, az Opera Software egyik alapítója († 2006)
- augusztus 9. – Melanie Griffith, amerikai színésznő
- augusztus 10. – Básti Juli, színésznő
- augusztus 17. – Sas Tamás, filmrendező, operatőr
- augusztus 19. – Sebestyén Márta, népdalénekes, előadóművész
- augusztus 26. – Szentandrássy István, festőművész
- szeptember 1. – Gloria Estefan, kubai származású amerikai énekesnő
- szeptember 4. – Farkas Flórián, roma politikus
- szeptember 14. – Steven Jay Russell, hírhedt texasi csaló
- szeptember 15. – Tölgyessy Péter, politikus, az SZDSZ egykori elnöke
- szeptember 16. – Tari János, dokumentumfilm-rendező
- szeptember 18. – Tasnádi Márton, magyar színházi és filmrendező, műsorvezető
- október 12. – Csillag Endre, gitáros
- október 18.
- Precious Wilson, jamaicai énekesnő
- Tömböl László vezérezredes, vezérkari főnök
- október 23. – Charles Betty az Earthlink, egy nagy amerikai internetszolgáltató elnök-vezérigazgatója volt († 2007)
- október 23. – Paul Kagame, Ruanda elnöke
- november 12. – Zsiborás Gábor, magyar válogatott labdarúgó († 1993)
- november 15. – Kevin Eubanks, amerikai jazz gitáros
- november 17. – Ifj. Tóth László, magyar festő- és grafikusművész
- november 19. – Ofra Haza, izraeli popénekes († 2000)
- december 1.
- Geréby György magyar filozófus, egyetemi tanár, docens az ELTE Antik és Középkori Filozófiatörténeti Tanszékén
- Kovács Zoltán, FIDESZ-es politikus, Pápa polgármestere
- december 13. – Steve Buscemi, amerikai színész, rendező, producer, író
Halálozások [szerkesztés]
- január 4. – Rudnay Gyula festőművész (* 1878)
- január 14. – Humphrey Bogart, amerikai színész (* 1899)
- január 16. – Arturo Toscanini, olasz karmester (* 1867)
- február 1. – Friedrich Paulus, német tábornok, egyetemi oktató (* 1890)
- február 8. – Neumann János, matematikus (* 1903)
- február 9. – Horthy Miklós, Magyarország kormányzója (* 1868)
- február 13. – Jászi Oszkár, társadalomtudós, szerkesztő, politikus (* 1875)
- február 18. – Henry Norris Russell, amerikai csillagász (* 1877)
- március 8. – Esterházy János, felvidéki magyar politikus (* 1901)
- június 20. – Soós Imre, színész (* 1930)
- június 27. – Malcolm Lowry, angol író (* 1909)
- június 27. – Sass Árpád, festő (* 1896)
- június 28. – Poldini Ede, zeneszerző, zongoraművész (* 1869)
- augusztus 4. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1896)
- augusztus 29. – Ágoston Ernő, festő, grafikus (* 1889)
- szeptember 3. – Heltai Jenő, költő, író (* 1871)
- szeptember 20. – Jean Sibelius, finn zeneszerző (* 1865)
- október 3. – Szabó Lőrinc, költő, műfordító (* 1900)
- október 11. – Rády József, olimpiai bajnok vívó (* 1884)
- november 16. – Palotás József olimpiai bronzérmes birkózó (* 1911)
- november 24. – Diego Rivera, mexikói festőművész (* 1886)
- november 29. – Erich Wolfgang Korngold, osztrák zeneszerző (* 1897)
- november 29. – Bán Róbert, magyar szabadságharcos (* 1934)
- november 30. – Beniamino Gigli, olasz operaénekes (tenor) (* 1890)
- december 15. – Brenner János, római katolikus pap, gyilkosság áldozata lett (* 1931)
- december 16. – Gellért Oszkár, költő, újságíró (* 1882)
Nobel-díjak [szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
| Fizikai | Jang Csen-ning és Li Cseng-tao kínai fizikus |
| Kémiai | Sir Alexander Robertus Todd skót kémikus |
| Orvosi-fiziológiai | Daniel Bovet olasz pedagógus, fiziológus |
| Irodalmi | Albert Camus francia író |
| Béke | Lester Bowles Pearson kanadai diplomata |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 47. p.

