Diego Rivera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diego Rivera
Diego Rivera 1932 b.jpg
Született
1886. december 8.
Guanajuato
Elhunyt
1957. november 24. (70 évesen)
Mexikóváros
Házastársa Frida Kahlo
Foglalkozása festő
művész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Diego Rivera témájú médiaállományokat.
Rivera arcképe Amedeo Modiglianitól (1916)
Rivera feleségével, Frida Kahlo festőnővel (1932)
Malu Block és felesége, Frida Kahlo társaságában Diego Rivera (1932)
Diego Rivera látogatása Berlinben 1956-ban
A Nemzeti Palota freskóciklusának egy darabja, előtérben a teoretikus Marx alakja (1930-35)
Rivera freskója az azték művészetről

Diego Rivera (teljes neve: Diego María de la Concepción Juan Nepomuceno Estanislao de la Rivera y Barrientos Acosta y Rodríguez; Guanajuato, Mexikó, 1886. december 8.Mexikóváros, 1957. november 24.) mexikói festő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mexikói képzőművészeti akadémián J. Guadalupe Peseda illusztrátor tanítványa volt, akitől megtanulta a rajzművészetet. Peseda szocialisztikus politikai nézeteit követte Rivera.

1906-1910 közt Európában tanult és utazott, Spanyolországban festett, majd Párizsban megismerkedett Paul Cézanne, Pablo Picasso, Georges Braque művészetével. A Montmartre-on élt, mint a többi párizsi festő. Azon külföldi festők közé tartozott, akik nagyon sokat köszönhettek a Párizsi iskolának (École de Paris). Barátja lett Amedeo Modigliani olasz festő, aki többször is lefestette. Több kiállítása volt Párizsban, majd Madridban 1913-ban, és New Yorkban 1916-ban.

Európában tartózkodóan viselkedett, kívülállóként figyelte az itteni eseményeket. Visszatért Mexikóba, hogy felfedezze hazáját, stílusát kereste. Tanulmányozta ehhez a régi maja és azték kultúrát, művészetet.

1911-től 1920-ig ismét európai tanulmányutat tett. 1920. évi olaszországi utazásakor nagy hatással volt rá a trecento falfestészete, amely a monumentális formázás felé irányította figyelmét.

1922-ben feleségül vette Guadalupe Marínt. 1929-ben nősült másodszor, felesége Frida Kahlo forradalmár és festőművész, aki 20 évvel fiatalabb volt nála. Sokat festettek együtt, szenvedélyesen és viharosan szerették egymást. 1939-ben elváltak, majd újból összeházasodtak. Rivera nem volt hűséges természetű, így 1940-ben végleg elváltak. Kahlo 1954-ben meghalt, Rivera ez után újból megnősült, Emma Hurtado-t vette el, aki 1946-tól a művészeti ügynöke volt.

1944-től Mexikóvárosban a Colegio Nacional tanáraként működött.

Rivera 1957. november 24-én hunyt el, szívinfarktusban.

Politika, filozófia, gondolkodásmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-től Mexikóban élt és a kormány által támogatott falfestményeket készített, melyek a kommunista politikát történelmi kontextusban ábrázolták. Mozgalmat szervezett, amelynek eredménye a mexikói nemzeti festőiskola megalapítása lett. Az állam támogatta törekvéseiben, sok megrendeléssel látta el, ennek eredményeképp születtek murális alkotásai.

Londonban Karl Marx írásaival ismerkedett meg. 1930-1935 közt Marx alakját megfestette a Mexikói Nemzeti Palotában készített freskóciklusán.

Híre a Szovjetunióba és Amerikába is eljutott. 1927-28-ban a Szovjetunióban, 1931-33-ban az USÁ-ban dolgozott. Amerikai alkotói tevékenysége nem volt zavartalan. A New York-i RCA épület (Rockefeller Center) számára készített 1933-as freskóját 1934-ben elbontották, mert állítólag Lenin arcképe szerepelt rajta. Rivera nem zavartatta magát, egy év múlva saját hazájában, a mexikói Szépművészeti Múzeumban újra megfestette. Hasonlóképpen, a Hotel de Prado (Mexikó) számára készített 1948-as freskó ezt a mondatot tartalmazta: „Isten nem létezik”. Ezt a részt 9 évig eltakarták a publikum elől.

Az 1930-as évek végén Rivera és felesége barátkozott Lev Trockijjal, aki a közbenjárásukra kapott menedékjogot a mexikói államtól. Rivera barátsága Trockijjal hamarosan megszakadt.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rivera rendkívül termékeny alkotó volt, csak Mexikóvárosban 100-nál több freskót festett. Freskóinak témáját Mexikó történelme, politikai- és társadalomtörténete és a népi felkelések ihlették. Rivera irányításával látták el a főváros épületeit és parkjait szobordíszekkel. Mindezek mellett születtek a „kis” képei. Nagyon értékesek murális munkáihoz készített grafikái és festményei, amelyeket előtanulmányoknak szánt. Művészete arról tanúskodik, hogy a XX. század első felének valamennyi európai vezető festészeti irányzatát behatóan ismerte és beolvasztotta azok stíluselemeit saját alkotásaiba úgy és akkor, ahogyan és amikor az ő mondandója megkívánta. Otthon volt a kubista, az expresszionista ábrázolástól kezdve a szürreális ábrázolásig minden területen. Alak- és tájábrázolása, kompozícióteremtő képessége a világ legnagyobb monumentális festői közé emeli. Sajátosan hazai és modern stílusának metamorfózisa, s derűs koloritja jótékony befolyást gyakorolt az új mexikói képzőművészet fejlődésére.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1912 Toledo látképe (Vista de Toledo) (olaj, vászon, 112 x 91 cm; Fundación Amparo de Espinosa, Puebla)
  • 1922 A remény alakjának kezei : tanulmány a Bolívár csarnok dekorációjához (grafika, krétával papírra, 49,53 cm x 64,14 cm; SFMOMA)
  • 1923 A filozófia története
  • 1923 Tehuantepec-i tájkép (grafittal papírra, 21,59 cm x 33,99 cm; SFMOMA)
  • 1925 A virágok ünnepe (Festival de las flores) (olaj, vászon, 147,3 x 120,7 cm; County Museum of Art, Los Angeles)
  • 1926 Indián kislány korall nyaklánccal (olaj, vászon, 94,31 cm x 68,58 cm; SFMOMA)
  • 1930-31 Egy kínai asszony portréja (freskó, 58,1 cm x 58,1 cm; SFMOMA)
  • 1935 A virágárusok karrierje (The Flower Vendor) (olaj, tempera, 121,92 cm x 121,29 cm; SFMOMA)
  • 1935 Kontyvirágok
  • 1938 Lupe Marín : (ülő alakos portréfestmény) (olaj, vászon, 171,3 x 122,3 cm; Museo Nacional de Arte Moderno, Mexico)
  • 1940 Szimbolikus tájkép (olaj, vászon, 121,6 cm x 152,72 cm; SFMOMA)
  • 1941 Önarckép Iréne Richnek dedikálva (olaj, vászon, 61 x 43 cm; Smith College Museum of Art, Northampton)
  • 1950 Amerika a hispániai hódítás előtti korban (América Prehispanica) : (szürreális kompozíció) (olaj, vászon, 70 x 92 cm; Colección Licio Lagos, Mexico)
  • 1954 A festő műterme (Estudio del pintor) : (szürreális kompozíció) (olaj, vászon, 178 x 150 cm; Colección de la Secretaría de Hacienda Crédito Público, Mexico)

Köztéri művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1922 A Mexikói Egyetem Bolívar csarnokának dekorációja (Mexikóváros)
  • 1923-1928 A Közoktatásügyi Államtitkárság dekorációja (Mexikóváros)
  • 1926-1927 Champingói mezőgazdasági főiskola falfestményciklusa
  • 1932 Freskók az elektromosság témájáról az Institut of Fine Artsban (Detroit, USA)
  • 1934 Freskópanel Az ember a szocializmus és a kapitalizmus keresztútján[1] címmel a Palacio de Bellas Artesban (Mexikóváros)
  • 1930-35 Freskóciklus a Mexikói Nemzeti Palotában A munkások forradalma címmel (Mexikóváros)
  • 1942-1946 Freskók a Palacio de Bellas Artesban a modern történelem jeleneteivel
  • 1947 Hotel de Prado dekorációja (Mexikóváros)
  • 1951 Lerma Vízművek mozaikdekorációi
  • 1952 Az egyetemi város stadionjának színes kőmozaikjai (Mexikóváros)

Freskóciklusa a Nemzeti Palotában (részletek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Diego Rivera témájú médiaállományokat.
  • A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. ISBN 963-13-9001-2 Diego Rivera ld. 316-317. o.
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. Diego Rivera l. 77-78. o. ISBN 963-05-2364-7

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ennek a freskónak az első változatát bontották el New Yorkban.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]